Milorad Dodik útja a friss levegőről Putyin és Orbán öleléséig

A Balkán kéregetője

Külpol

Az Orbán-kormány 2019 óta egyre barátibb viszonyt ápol a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, Milorad Dodikkal. Az entitásban már mindenféle vezető pozíciót betöltött politikus nem csak messziről tűnik sötét figurának.

Ahhoz képest, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság az 1995 óta létező Bosznia-Herce­govina Köztársaság kisebbik „entitása”, azaz széles körű autonómiát élvező országrésze, s lakóinak a száma mindössze 1,2 millió, a kvázi államocska elnöke, Milorad Dodik évek óta a magyarországi sajtó egyik állandó szereplője. A 64 éves Dodik Ukrajna orosz lerohanása óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy felrúgná a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződést – legutóbb decemberben jelentette ki, hogy ha Donald Trump nyer az Egyesült Államokban 2024-ben, akkor biztosan kikiáltja a függetlenséget. Mégis – vagy éppen ezért – a magyar kormány egyik legstabilabb szövetségese. Orbánnal csak 2023-ban háromszor hoztak össze találkozót, ez év január 9-én Orbán Viktornak ítélték oda a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjét – ez a megtiszteltetés tavaly Vlagyimir Putyinnak jutott, de korábbról ott van a listán Radovan Karadžić, az entitás egykori elnöke és a Balkán mészárosa becenévvel büszkélkedő Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok is. Ez utóbbi két kitüntetett jelenleg is életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, miután a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerősen bűnösnek mondta ki őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnök – többek között népirtás – miatt.

Alapozás

Milorad Dodik gazdacsaládban született Banja Lukában (amely ma a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosa), gyerekkorát a tőle északra található 30 ezres Laktašiban töltötte. Fiatalon kosárlabdázott – kortársai beszámolója alapján agresszíven, megpróbálva megfé­lemlíteni a nála kisebbeket –, de tehetsége csak a jugoszláv amatőr ligára volt elég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.