Milorad Dodik útja a friss levegőről Putyin és Orbán öleléséig

A Balkán kéregetője

Külpol

Az Orbán-kormány 2019 óta egyre barátibb viszonyt ápol a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőjével, Milorad Dodikkal. Az entitásban már mindenféle vezető pozíciót betöltött politikus nem csak messziről tűnik sötét figurának.

Ahhoz képest, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság az 1995 óta létező Bosznia-Herce­govina Köztársaság kisebbik „entitása”, azaz széles körű autonómiát élvező országrésze, s lakóinak a száma mindössze 1,2 millió, a kvázi államocska elnöke, Milorad Dodik évek óta a magyarországi sajtó egyik állandó szereplője. A 64 éves Dodik Ukrajna orosz lerohanása óta egyre nyíltabban beszél arról, hogy felrúgná a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződést – legutóbb decemberben jelentette ki, hogy ha Donald Trump nyer az Egyesült Államokban 2024-ben, akkor biztosan kikiáltja a függetlenséget. Mégis – vagy éppen ezért – a magyar kormány egyik legstabilabb szövetségese. Orbánnal csak 2023-ban háromszor hoztak össze találkozót, ez év január 9-én Orbán Viktornak ítélték oda a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjét – ez a megtiszteltetés tavaly Vlagyimir Putyinnak jutott, de korábbról ott van a listán Radovan Karadžić, az entitás egykori elnöke és a Balkán mészárosa becenévvel büszkélkedő Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok is. Ez utóbbi két kitüntetett jelenleg is életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, miután a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerősen bűnösnek mondta ki őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnök – többek között népirtás – miatt.

Alapozás

Milorad Dodik gazdacsaládban született Banja Lukában (amely ma a Boszniai Szerb Köztársaság fővárosa), gyerekkorát a tőle északra található 30 ezres Laktašiban töltötte. Fiatalon kosárlabdázott – kortársai beszámolója alapján agresszíven, megpróbálva megfé­lemlíteni a nála kisebbeket –, de tehetsége csak a jugoszláv amatőr ligára volt elég.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.