„A konzervatív mozgalomnak meg kell tudnia szólítani az Amerikában boldogulni igyekvő kisebbségi közösségek és a bevándorlók csoportjait, nekünk, republikánusoknak pedig keményebben kell dolgoznunk, hogy megerősítsük a hitünket bennük!” – írta Facebook-oldalán a választást követő hajnalon Florida állam republikánus párti kormányzója, a 41 éves Marco Rubio, akit az amerikai véleményvezérek évek óta a Grand Old Party egyik nagy reménységének – és lehetséges 2016-os elnökjelöltjének – tartanak. Rubio önkritikus megjegyzése egybecseng a választási eredményt elemző publicisztikák jelentős részével. Általánosnak tekinthető az a vélemény, miszerint a Republikánus Pártnak sürgősen újra kell gondolnia bevándorlási politikáját. Nem csak a józan belátás, de a demográfiai folyamatok is erre kényszerítik a GOP stratégáit.
Szerda hajnal óta egymás után jelennek meg az elemző kommentárok arról, minek is köszönheti újraválasztását Barack Obama. Egy tényező az írások jelentős részében feltűnik, mégpedig az, hogy Obama nagyon jól teljesített a bevándorlók és különösen a spanyol ajkú népesség (a latinók) köreiben. Ebben egyébiránt kevés meglepetés van, a demokraták ugyanis hagyományosan népszerűbbek az egyes kisebbségek és főleg az immigránsok közösségeiben. A különbség ugyanakkor egyre látványosabb. George W. Bush republikánus párti elnök 2004-ben a latinó szavazatok 40 százalékát vitte el, ami akkor rég látott jó eredménynek számított. Négy évvel később John McCain szenátor már csak 31 százalékot tudhatott magáénak, idén Mitt Romney pedig csupán 27-et – 71 százalékot átengedve a végül győztes Obamának. Elemzők szerint ennek nagy jelentősége volt abban, hogy Obama Nevadában, New Mexicóban, Coloradóban és főleg, hogy a kulcsfontosságú Floridában is nyerni tudott.
Naná, hogy Obamára szavaztak
Az Egyesült Államokban összesen mintegy 55 millió latinó él, ők adják a 310 milliós népesség több mint hatodát. (65 százalékuk Mexikóból települt át.) Népességük folyamatosan nő: 2000-ben még csak 35 millió spanyol ajkút tartottak számon, egyes kalkulációk alapján számuk 2050-re megközelítheti a 130 milliót.
Mivel azonban a latinók többsége nem állampolgár, hanem legális vagy illegális bevándorló, összesen „csak” 23 millió spanyol anyanyelvű amerikai jogosult szavazni, közülük pedig – az első kalkulációk szerint – nagyjából 12 millióan járultak az urnákhoz e hét kedden. A közösség jelentőségét mutatja, hogy az Univision, az ország legkiterjedtebb spanyol nyelvű televíziós hálózata ma már az ötödik legnagyobbnak számít Amerika-szerte, augusztusban pedig az elnökjelöltek is egymásnak adták a kilincset a tévétársaság miami stúdiójában.
Obama egyik nagy kritikája, hogy alig-alig foglalkozott az Egyesült Államok sok tekintetben ellentmondásos bevándorlási gyakorlatával, de szerencséjére az ideológia és társadalompolitika tekintetében egyaránt jobbra tolódó republikánusok megtették neki azt a szívességet, hogy elriasszák maguktól az immigránsokat. Az előkampány során a republikánus jelöltek egyre szigorúbb bevándorlásellenes ötletekkel próbálták magukhoz édesgetni a konzervatív híveket, és egy olyan irányelvet fogadtak el, amely megkövetelné a munkaadóktól, hogy igazolják az alkalmazottaik jogi státuszát, valamint megvonnának minden költségvetési támogatást azoktól az egyetemektől, amelyek illegális bevándorlók gyermekeit veszik fel kedvezményes állami helyekre. A határ menti ellenőrzések súlyos szigorítását vetítették előre, és tervezetük „az amnesztia minden formáját” elutasította volna az illegális bevándorlókkal szemben, akiket „önkitelepítésre” (self-deportation) kényszerítve távolíttattak volna el az országból. (Ez nagyjából annyit jelent, hogy nem kitoloncolják őket, hanem jogi-adminisztrációs technikákkal érik el, hogy az érintett immigránsoknak ne legyen más választásuk, mint hazatérni.) A GOP tervei között szerepelt továbbá, hogy érvénytelenítik azt az – egyébként 2001-ben, a fiatalabb Bush idején beiktatott – ún. „Dream Act”-et is, amely törvényes státuszt ajánlott azoknak az illegális bevándorlóknak, akik még gyermekkoruk során érkeztek Amerikába. Ezek a „fenyegetések” leginkább a latinó közösséget érintették, ugyanis illegális és legális vonalon egyaránt messze a közép-amerikai régióból érkezik az országba a legtöbb, letelepedni igyekvő bevándorló.
A republikánusok veresége óta ugyanakkor már mérsékelt megmondóembereik is egyre gyakrabban érvelnek amellett, hogy a GOP-nak végre szembe kéne néznie a demográfiai-társadalmi realitással, és ahhoz igazítania politikáját. Egyedül a konzervatív, korosodó fehér népességre építve ugyanis már idén sem lehetett választást nyerni, 2016-ban pedig egyenesen lehetetlennek látszik. A jelek szerint kicsit átgondolják a párt elmúlt évtizedben folytatott politikáját, és még az is előfordulhat, hogy egyszer nem fehér férfit jelölnek majd az elnöki posztra. E tekintetben mindenképpen figyelemre méltó fejlemény, hogy többen – Marco Rubio mellett – a párt lehetséges 2016-os elnökjelöltjei között emlegetik Louisiana állam kormányzóját, az indiai szülők gyermekeként felnőtt Bobby Jindalt is.
