A családja nem tudott fizetni, öt férfi megerőszakolta

  • narancs.hu
  • 2016. július 1.

Külpol

„Késő éjjel vitték el, senki sem tett ellene semmit, mert mindenki rettegett.”

Drámai hangú közleményt adott ki az Amnesty International arról, hogy esnek szinte törvényszerűen szexuális erőszak áldozatául a menekült nők Líbiában. A jelentés szerint „a szervezet pugliai és szicíliai befogadó központokban legalább 90 olyan menekülttel és migránssal beszélgetett, akik az elmúlt hónapok során útjukon embercsempészek, emberkereskedők, bűnszervezetek és fegyveres csoportok erőszakos cselekményeitől kísérve a Földközi-tengeren átkelve jutottak el Líbiából Dél-Olaszországba”.

Az így szerzett információk rettenetes képet festenek a menekülők helyzetéről és lehetőségeikről.

A jelentés valóban nem szűkölködik az elképzelhetetlenül tragikus esetleírásokban

„Az Amnesty International 15 nővel beszélt, akik közül a legtöbben egybehangzóan állították, hogy a líbiai partokra tartó útjuk során folyamatosan szexuális erőszaktól rettegtek. Többen mondták, hogy a szexuális erőszak olyannyira hétköznapi jelenségnek számít, hogy az esetleges terhességet elkerülendő már az utazás előtt fogamzásgátló tablettát kezdtek szedni. Az egyesület által meglátogatott, az olaszországi Bariban működő befogadó állomás orvosi személyzete megerősítette, hogy más nők is erről számoltak be. Az Amnesty International összesen 16 szexuális erőszakról értesült áldozatoktól és szemtanúktól.

A beszámolók szerint a nők ellen maguk az embercsempészek, emberkereskedők vagy fegyveres csoportok tagjai követtek el szexuális erőszakot. Mind a csempészútvonalon, mind olyan magánházakban, illetve elhagyatott raktárépületekben volt példa támadásra, ahol a nőket fogva tartották, miközben az Európába tartó csónakok érkezésére vártak.

Egy 22 éves eritreai nő arról tájékoztatta az Amnesty Internationalt, hogy szemtanúja volt egy másik nő csoportos megerőszakolásának, annak ürügyén, hogy az embercsempész szerint nem fizette ki a díját.

„A családja nem tudott újra fizetni. Elhurcolták, és öt líbiai férfi megerőszakolta. Késő éjjel vitték el, senki sem tett ellene semmit, mert mindenki rettegett” – mesélte.

A 22 éves eritreai Ramya elmondása szerint miután 2015 márciusában megérkezett az országba, az északkelet-líbiai Adzsdábija környékén emberkereskedők fogságában többször megerőszakolták.

„Az őrök ittak és hasist szívtak, majd bejöttek, kiválasztottak maguknak egy nőt és kiráncigálták. A nők próbáltak ellenállni, de amikor fegyvert szegeznek az ember fejéhez, ha életben akar maradni, nem igazán van választása. Engem kétszer is megerőszakolt három férfi… nem akartam meghalni…”

Nem folytatjuk tovább, a jelentés teljes terjedelmében itt olvasható, s talán azok számára is okulásul szolgál, aki pillanatnyi politikai s egyéb természetű előnyeik érdekében megszólalásaikban rendszeresen gazdasági bevándorlókról és körülkerítendő országokról beszélnek.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.