magyarnarancs.hu: Az Európai Parlamentben (EP) vagyunk, ahol a beszélgetésünk ideje alatt is zajlik az EP legnagyobb ifjúsági rendezvénye, a European Youth Event (EYE). Milyennek látja az európai fiatalokat?
Stephen Clark: Érdeklődőnek. A fiatalokat érdekli Európa, és ez az érdeklődés természetesen jön számukra, hiszen ők már a határok nélküli Európában nőttek fel, ahol lehetőségük van külföldön tanulni és másokat megismerni más országokban. Ma sokuknak ez az európai valóság jelenti a normalitást, az ilyen események pedig képesek megmutni az európai lét egy másik, politikai dimenzióját is. A fiatalok által is érzékelt politikai kérdéseket ugyanis – mint amilyen például klímaváltozás vagy a béke – nem az egyes országok szintjén, hanem európai szinten kell kezelni.
magyarnarancs.hu: Ezzel a természetességgel együtt jár egyfajta európai identitás is?
SC: Nem hiszem, hogy a fiatalok kimondottan európai állampolgárként tekintenének magukra. Inkább egy identitásréteg lehet számukra az európaiság, ami – és ez különösen fontos – nem áll semmilyen konfliktusban az identitásuk egyéb részeivel. Büszke lehetsz a szülővárosodra, büszke lehetsz az országodra, egyszerre lehetsz büszke magyar és büszke európai.
magyarnarancs.hu: Több mint tízezer fiatal érkezett az eseményre. Mi a célja ennek az összejövetelnek?
SC: Az Európai Parlament számára fiatalság nagyon fontos közönség, hiszen az ő kezükben van a jövő. Szeretnénk minél inkább bevonni őket a demokráciába, és felhívni a figyelmüket például a szavazás fontosságára. Az esemény legfőbb célja emellett természetesen az, hogy lehetőséget biztosítson a – nem csak az uniós tagországokban élő – fiataloknak a találkozásra és a kapcsolatépítésére. Az EYE koncepciójának alapvető része, hogy az itt elért eredményeket a későbbiekben megpróbáljuk integrálni a politikai folyamatokba is. A workshopokon és a különböző programokon felmerülő kérdések és ötletek alapján készül egy összefoglaló jelentés, aminek bizonyos részeit az egyes a parlamenti bizottságok is meg fogják kapni az ősz folyamán. Ez a politikusok számára is mindig nagyon tanulságos. Ebben a tekintetben az EYE célkitűzései összekapcsolódnak a Konferencia Európa jövőjéről alapgondolatával, ami ugyancsak a proaktív konzultáció platformja.
magyarnarancs.hu: Vannak más kapcsolódási pontok is az EYE és az EP által szervezett egyéb programok között?
SC: Több olyan programunk is van, amelyek során fiatalokkal dolgozunk együtt. Az Európai Parlament Nagykövet Iskola program (European Parliament Ambassador School Programme – EPAS) például sokkal lokálisabb szinten működő kezdeményezés. De ott van a together.eu hálózata is [a magyar platform neve europaert.eu], ami nem is feltétlenül csak a fiatalokat célozza meg. Ez sokkal inkább mobilizációs platform, amelyen keresztül olyan önkénteseket toborzunk, akik aztán terjeszthetik a választások hírét és a saját közösségeikben népszerűsíthetik a demokráciát.
magyarnarncs.hu: Túl az említett programokon, hogyan terjeszthetők hatékonyan az EP üzenetei? A 21. században elsőre nyilván mindenki a közösségi médiára és az internetre gondol, de hogyan kommunikálható a demokrácia ezeken a gyakran kevésbé demokratikus csatornákon keresztül?
SC: Valóban rengeteg hatással és információval találkozni manapság, amelyeknek egy része bizony félrevezető vagy megtévesztő. Ez komoly probléma, ami a demokrácia alapelveire jelenthet fenyegetést, hiszen a demokrácia csak jól informált, tájékozott társadalomban képes működni. Korunk egyik nagy kérdése, hogy hogyan tudjuk kezelni ezt az anarchikus és manipulációra alkalmas információs teret. Kitartónak és következetesnek kell maradnunk magunkkal szemben, hogy valós és alapos információk alapján tudjunk tájékozódni, illetve hogy hitelesen tudjuk közvetíteni az emberek felé, hogy mi is történik az Európai Parlamentben. Ennek érdekében bár próbálunk minél inkább jelen lenni az információs világban a közösségi médián és a hagyományos médián keresztül is, a legnagyobb ereje mégiscsak a személyes találkozásoknak van. Június elején például Veszprémben jártam, ahol az EPAS diákjainak és tanárainak szerveztünk eseményt. Az ilyen találkozások hatékonysága és az általuk kiváltott motiváció összehasonlíthatatlan azzal, amit egy közösségimédia-poszttal el lehet érni.
magyarnarancs.hu: Nagyon érdekelne, hogy tanárokkal és diákokkal találkozva mi volt a benyomása a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről.
SC: Tisztában vagyok vele, hogy problémák vannak az oktatási rendszerrel Magyarországon, hallottam róla a tanároktól. Ennek ellenére rendkívül motiváltnak láttam a pedagógusokat, akik a saját idejüket és energiájukat nem sajnálva vesznek részt az EPAS programban, pusztán azért, mert a diákjaik számára hasznosnak érzik azt. Amit azonban a tanárok és a diákok egyaránt problémaként említettek az oktatási rendszerrel kapcsolatban – és nem csak Magyarország, de a többi résztvevő ország vonatkozásában is –, az az Európával kapcsolatos oktatás hiánya. Általános tapasztalat, hogy nem esik elég szó az iskolákban Európáról, mivel a legtöbb helyen elsősorban a nemzeti megközelítések dominálnak. Így bár mindenki megtanulja a saját országának történelmét, az európai szintű perspektívák már kevésbé tudnak érvényesülni. Nagyon érdekes beszélgetést folytattam erről egyébként Navracsics Tiborral, aki szintén elismerte, hogy perspektívaváltásra lenne szükség az oktatás ezen területén. Mindezen túl persze egyész Európában fontos lenne, hogy a pedagógusokat jobban megbecsülje a társadalom. Rengeteg elköteleződést és hitet követel a munkájuk, és ez megvolt azokban a pedagógusokban, akikkel Veszprémben találkoztam.
magyarnarancs.hu: A következő európai parlamenti választás 2024-ben esedékes. Hogyan jelenhet meg lokálisan is releváns eseményként, amikor nemcsak az oktatásból, de egyes kormányok kommunikációjából is hiányzik az európai perspektíva?
SC: A választások közeledtével mindig készülünk kampánnyal, amelynek célja, hogy részvételre bíztassuk az embereket. Az ilyen kampánystratégiákat általában európai szinten dolgozzuk ki, ennek ellenére nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy nem lehet minden országban ugyanazokat az eszközöket használni. A kommunikáció szempontjából természetesen rendkívül fontos a nyelv, metaforikus értelemben is, hiszen a különböző kulturális hátterű emberek egész másként beszélnek bizonyos dolgokról, sokszor pedig országonként eltérő, hogy éppen milyen kérdések mozgatják meg a lakosságot. Ezért van egy irodánk többek között Budapesten is, ahol a kollégáink segítenek eldönteni, hogy hogyan érdemes kommunikálni az üzeneteinket.
magyarnarancs.hu: Egy törvénymódosítás miatt Magyarországon jövőre egy napon tartják az önkormányzati és az európai parlamenti választást. Ez hatással lehet a választási hajlandóságra?
SC: A különböző választások kombinálása általában növeli a részvételi arányt. Erre több országban is láttunk már példát. Persze kétélű a dolog, mivel a helyi kérdések könnyen elterelhetik a figyelmet az európai dimenziókról. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy miről és miért szavaznak. Ukrajna, az energiaárak, infláció, klímaváltozás, különböző társadalmi problémák: ezek mind olyan kérdések, amelyek csak európai szinten kezelhetők hatékonyan. Remélhetőleg ezt sikerül minél több emberben tudatosítani. A jövőévi választásokon ettől függetlenül is minden bizonnyal magas részvételre lehet majd számítani. A legutóbbi Eurobarométer-felmérés például a korábbi évekhez képest magasabb választási hajlandóságot mutatott, többek között Magyarországon is.
magyarnarancs.hu: Az Eurobarométer-adatok az EU-val kapcsolatos attitűdökről is kifejezetten optimista képet mutatnak, még Magyarországon is, ahol az utóbbi években a kormánypropaganda egyébként hatékonyan démonizálta az EU intézményeit. Hogyan képes az EP azokat az embereket is megszólítani, akik elsősorban a kormánymédiából tájékozódnak az európai ügyekről?
SC: Köztudott, hogy fesztültségteljes a viszony a magyar kormány és az EU intézményei között. Én mégis bízom abban, az ilyen ellentétek arra tanítanak minket, hogy megoldást találjunk a problémákra. Addig viszont kétségtelenül más irányba halad a kommunikációnk. Ha a magyar kormány ki akarja fejezni a véleményét, és ehhez közpénzt használ, hát csak tegye, nekünk nem feladatunk, hogy explicit módon válaszoljunk erre, de nagyon reméljük, hogy a mi üzeneteinknek is piacképesek tudnak maradni. Ha valaki csak egy forrásból tájékozódik és az az egy forrás a helyi közmédia, akkor nem fog hallani rólunk, de a mai világban az emberek szerencsére egyre nyitottabbak arra, hogy több oldalról informálódjanak. A mostani mobilizációs kampányunk során éppen ezért szeretnénk még több hangsúlyt fektetni az egyes emberek közötti közvetlen kommunikációra, illetve megpróbálunk ezúttal vidéken is hatékonyabban jelen lenni. A saját hibánkból kellett megtanulnunk, hogy mennyire fontos azokon a területeken is jelen lennünk, ahol az emberek talán távolabb érzik magukat Európától. Meg kell mutatnunk nekik, hogy Veszprém vagy Magyarország bármelyik települése pontosan ugyanannyira európai, mint Brüsszel vagy Strasbourg.
magyarnarancs.hu: Ez kivitelezhető a gyakorlatban?
SC: Lássuk be, az Európai Parlamentnek van mondjuk tíz embere Budapesten, ők nyilván nem tudnak az ország minden pontján ott lenni. Viszont pont ezért dolgozunk olyan sokat a különböző partnereinkkel. Nagy szükségünk van mindenkire, aki osztozik azzal az alapelvvel, hogy fontos a demokrácia és a demokrácia védelme Európában. Az együttműködéseken és a mobilizáción áll vagy bukik a dolog. Beszéltünk már a together.eu programról, ami az egyik fontos eleme ennek, az Európai Bizottság részéről pedig szintén futnak aktív kezdeményezések. Sok eszköz van a kezünkben, de a legnagyobb potenciál továbbra is a személyes találkozásokban rejlik, mivel igazán csak így lehet megmutatni az uniós intézmények emberi arcát. A magam részéről elég sokat jártam Európa kevésbé központi részein, és az volt a tapasztalatom, hogy az emberek rendkívül hálásak, ha valaki megjelenik mondjuk Brüsszelből és kész válaszolni a kérdéseikre, el tud magyarázni dolgokat. Erre van igazán nagy szükség.
(Címlapképünkön: Stephen Clark, az Európai Parlament Kommunikációs Főigazgatóságának igazgatója az Európai Parlament Nagykövet Iskolák nemzetközi találkozóján Veszprémben, 2023. június 2.-án. Forrás: Európai Parlament)
