Kende Tamás

A félig barát

Miért nincs elég oltóanyag az EU-ban, és mi köze ehhez a Brexitnek?

  • Kende Tamás
  • 2021.02.03 21:00

Külpol

Az Európai Unió 2020 nyarán elhatározta, hogy központosítja a Covid-19-vírus ellen védő vakcina beszerzését – tulajdonképpen beszerzi a tagállamok számára ezeket az oltóanyagokat. 

A cél az volt, hogy ne ismétlődjön meg a 2020 tavaszán a védőfelszerelések, lélegeztetőgépek és egyes gyógyszerek beszerzésekor kialakult káosz, amikor az unió tagjai, akárcsak az Egyesült Államok tagállamai, egymással versenyezve és egymásra ráígérve próbálták ezeket beszerezni.

Az EU nagyon büszke volt a közös vakcinabeszerzésre, hiszen 2020 első felében az európai emberek szempontjából semmi kézzelfoghatót és fontosat nem tett az egészségügyi válság leküzdése vagy tompítása érdekében. Sőt a válság az uniós mintaprojektek – mint a személyek szabad mozgása vagy az uniós kohézió – talán ideiglenes, de teljes felszámolódását vonta maga után.

Rosszul optimalizált szerződés

Az unió nevében eljáró Európai Bizottság és annak ciprusi származású biztosa, Sztella Kiriakídisz asszony hosszas tárgyalások során, nyáron és az ősz elején nyolc – ígéretesnek tűnő, a kutatás és a kipróbálás különböző fázisaiban lévő – vakcina leendő szállítójával állapodott meg. Az EU állítólag annyi vakcinát kötött le, hogy az bőven lehetővé tenné, hogy az unió minden lakosa nem egyszer, hanem kétszer is védettséget kapjon (beleértve azt is, hogy egyes vakcinákból eleve két adag kell a védettséghez). Az unió állítólag keményebben tárgyalt, jobb árakat és szigorúbb felelősségi feltételeket alkudott ki, mint az izraeliek, a britek vagy az amerikaiak.

Most viszont, 2021. január végén azt látjuk, hogy míg az EU tagállamai átlagosan kevesebb, mint a népességük 2–3 százalékát tudták eddig beoltani, addig a másik három állam a jelentések szerint arányosan háromszor-tízszer több polgárát tette ily módon védetté. A három közül a legkevesebbel elhúzó britek is vélhetőleg három-négy hónappal előbb beoltják lakosságuk – nyájimmunitáshoz szükséges – 75 százalékát, mint az EU tagállamai. Ennek pedig az az oka, hogy az uniónak értékesítő Pfizer, Moderna és AstraZeneca cégek időben előbb, és egyelőre lényegesen több oltóanyagot adnak el ennek a három államnak (és továbbiaknak is), mint az Európai Uniónak.

A fenti helyzet világsajtóban megjelent első leírásai azt taglalták, hogy az „alkalmatlan” európai bürokrácia rosszul optimalizált, és bár az árakat lenyomta, egyúttal elfogadta a szállítási határidők felpuhítását, s így olyan helyzetet hozott létre, amelyben az EU tömeges megrendeléseit minden gyártó hátrább sorolja a magasabb egységárat fizető három állam javára.

Ezek után a vakcinapályán mozgó három nagyvállalat egyike, az AstraZeneca brit és svéd érdekeltségű gyógyszergyár bejelentette, hogy gyártási gondjai miatt 60 százalékkal, 31 millió adagra csökkenti az első negyedévben az uniónak szállított mennyiséget; a második negyedévre pedig még csak határozott ígéretet sem tett a szállítás ütemére és volumenére. A szerződésben a cég állítólag azt vállalta, hogy március végéig mintegy 80 millió, 2021-ben pedig összesen 400 millió adag védőoltást ad át az EU 27 tagországának. Most azt állítja, hogy partnere, a Novasep által Belgiumban működtetett vakcinagyár gyártási gondjai miatt kell visszafognia az EU-ba irányuló szállításokat.

BRITAIN-HEALTH-VIRUS-VACCINE

 
Beelőztek az Astrával. Fotó: Europress Fotóügynökség

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk