Kende Tamás

A félig barát

Miért nincs elég oltóanyag az EU-ban, és mi köze ehhez a Brexitnek?

Külpol

Az Európai Unió 2020 nyarán elhatározta, hogy központosítja a Covid-19-vírus ellen védő vakcina beszerzését – tulajdonképpen beszerzi a tagállamok számára ezeket az oltóanyagokat. 

A cél az volt, hogy ne ismétlődjön meg a 2020 tavaszán a védőfelszerelések, lélegeztetőgépek és egyes gyógyszerek beszerzésekor kialakult káosz, amikor az unió tagjai, akárcsak az Egyesült Államok tagállamai, egymással versenyezve és egymásra ráígérve próbálták ezeket beszerezni.

Az EU nagyon büszke volt a közös vakcinabeszerzésre, hiszen 2020 első felében az európai emberek szempontjából semmi kézzelfoghatót és fontosat nem tett az egészségügyi válság leküzdése vagy tompítása érdekében. Sőt a válság az uniós mintaprojektek – mint a személyek szabad mozgása vagy az uniós kohézió – talán ideiglenes, de teljes felszámolódását vonta maga után.

Rosszul optimalizált szerződés

Az unió nevében eljáró Európai Bizottság és annak ciprusi származású biztosa, Sztella Kiriakídisz asszony hosszas tárgyalások során, nyáron és az ősz elején nyolc – ígéretesnek tűnő, a kutatás és a kipróbálás különböző fázisaiban lévő – vakcina leendő szállítójával állapodott meg. Az EU állítólag annyi vakcinát kötött le, hogy az bőven lehetővé tenné, hogy az unió minden lakosa nem egyszer, hanem kétszer is védettséget kapjon (beleértve azt is, hogy egyes vakcinákból eleve két adag kell a védettséghez). Az unió állítólag keményebben tárgyalt, jobb árakat és szigorúbb felelősségi feltételeket alkudott ki, mint az izraeliek, a britek vagy az amerikaiak.

Most viszont, 2021. január végén azt látjuk, hogy míg az EU tagállamai átlagosan kevesebb, mint a népességük 2–3 százalékát tudták eddig beoltani, addig a másik három állam a jelentések szerint arányosan háromszor-tízszer több polgárát tette ily módon védetté. A három közül a legkevesebbel elhúzó britek is vélhetőleg három-négy hónappal előbb beoltják lakosságuk – nyájimmunitáshoz szükséges – 75 százalékát, mint az EU tagállamai. Ennek pedig az az oka, hogy az uniónak értékesítő Pfizer, Moderna és AstraZeneca cégek időben előbb, és egyelőre lényegesen több oltóanyagot adnak el ennek a három államnak (és továbbiaknak is), mint az Európai Uniónak.

A fenti helyzet világsajtóban megjelent első leírásai azt taglalták, hogy az „alkalmatlan” európai bürokrácia rosszul optimalizált, és bár az árakat lenyomta, egyúttal elfogadta a szállítási határidők felpuhítását, s így olyan helyzetet hozott létre, amelyben az EU tömeges megrendeléseit minden gyártó hátrább sorolja a magasabb egységárat fizető három állam javára.

Ezek után a vakcinapályán mozgó három nagyvállalat egyike, az AstraZeneca brit és svéd érdekeltségű gyógyszergyár bejelentette, hogy gyártási gondjai miatt 60 százalékkal, 31 millió adagra csökkenti az első negyedévben az uniónak szállított mennyiséget; a második negyedévre pedig még csak határozott ígéretet sem tett a szállítás ütemére és volumenére. A szerződésben a cég állítólag azt vállalta, hogy március végéig mintegy 80 millió, 2021-ben pedig összesen 400 millió adag védőoltást ad át az EU 27 tagországának. Most azt állítja, hogy partnere, a Novasep által Belgiumban működtetett vakcinagyár gyártási gondjai miatt kell visszafognia az EU-ba irányuló szállításokat.

BRITAIN-HEALTH-VIRUS-VACCINE

 
Beelőztek az Astrával. Fotó: Europress Fotóügynökség

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.