Interjú

„Az is-is megoldásokat szereti”

Wolfgang Schroeder politológus a CDU új elnökéről és Németország jövőjéről

Külpol

A CDU új elnöke Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett: nagy valószínűséggel benne tisztelhetjük Németország következő kancellárját is. Ki ő és mit akar? Merre tartanak a német konzervatívok, és mit várhat tőlük Európa? Az Universität Kassel professzorát, a Wissenschaftszentrum Berlin munkatársát faggattuk.

Magyar Narancs: Laschet győzelme a legkevésbé sem volt egyértelmű. Miről árulkodik a döntés?

Wolfgang Schroeder: A megválasztásával irányválasztás is történt. Két nézet állt egymással szemben: Laschet az elsősorban Merkelhez köthető kereszténydemokrata megújulás képviselője, Friedrich Merz pedig olyan neoliberális-konzervatív irányzaté, amely kevesebb teret engedne az egyenjogúságnak, kisebbségvédelemnek, a jóléti állami-szakszervezeti nézőpontoknak, de nagyobb szabadságot a vállalatoknak és a piacoknak. Laschetet az elmúlt hónapokban a nyilvánosság sokkal kevésbé vette komolyan, a megítélése rosszabb volt, mint Merzé és jóval rosszabb, mint Markus Söder bajor miniszterelnöké, a CSU elnökéé. Ezért bizonytalan volt, hogy győzni tud-e Merz ellen.

Az, hogy ennyire különböző vélemények ilyen szoros versenyben álltak egymással, azzal függ össze, hogy a CDU-nak saját szemszögéből nézve magas árat kellett fizetnie a választási sikerért az elmúlt 15 évben. Egyfajta profilvesztés történt, a párt a saját konzervatívjainak nézőpontjából feladta a klasszikus felfogást a családról, a katonaságról, azt az elképzelést, miszerint ez az ország nem bevándorlóország. Így aztán megerősödött a férfias, konzervatív, gazdaságorientált és nacionalista perspektíva iránti igény, a nosztalgikus visszavágyás a jó öreg, 80-as évekbeli CDU-hoz. A modernisták és a konzervatívok közötti konfrontáció 2018 végén az Annegret Kramp-Karrenbauer és Merz közötti párbajban csúcsosodott ki, és akkor is majdnem döntetlen született. Most január 16-án ehhez képest valójában kevés változás történt. De ezúttal is a modernista jelölt kerekedett felül, aki a Merkel-féle kurzus folytatását ígérte. Ehhez hozzájárult minden bizonnyal az is, hogy Laschet nagyon jó beszédet mondott.

Laschet pozíciója viszont erősebb most, mint Kramp-Karrenbaueré volt 2019-ben. A 2018-as választási vereség után a Merz-szárny azonnal elkezdte aláásni Kramp-Karrenbauer vezetői státusát. Ez ma nem megy ilyen egyszerűen, mert míg Kramp-Karrenbauert olyan időszakban választották meg, amikor nem voltak fontos választások, addig 2021-ben hat tartományi és egy parlamenti választás áll előttünk. Ezért az olyan párton belüli egymásnak feszülések, mint a 2018-as választás után, nem lehetségesek. Laschet mellett szól az is, hogy a mögötte álló csoportok – a városi lakosság, a nők, a liberális réteg – a választásnál komoly tényező. Korábban Merkelt támogatták, és ezeket a csoportokat aligha lehetett megnyerni Merznek. Merz teljesen más irányt testesít meg, amely alig talál támogatást a szavazásban döntő szerepet játszó nők között, a városi nyilvánosság köreiben és a szociálliberális közegben, de még a keresztény-szociális munkavállalói csoportokban sem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.