Interjú

„Az is-is megoldásokat szereti”

Wolfgang Schroeder politológus a CDU új elnökéről és Németország jövőjéről

Külpol

A CDU új elnöke Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lett: nagy valószínűséggel benne tisztelhetjük Németország következő kancellárját is. Ki ő és mit akar? Merre tartanak a német konzervatívok, és mit várhat tőlük Európa? Az Universität Kassel professzorát, a Wissenschaftszentrum Berlin munkatársát faggattuk.

Magyar Narancs: Laschet győzelme a legkevésbé sem volt egyértelmű. Miről árulkodik a döntés?

Wolfgang Schroeder: A megválasztásával irányválasztás is történt. Két nézet állt egymással szemben: Laschet az elsősorban Merkelhez köthető kereszténydemokrata megújulás képviselője, Friedrich Merz pedig olyan neoliberális-konzervatív irányzaté, amely kevesebb teret engedne az egyenjogúságnak, kisebbségvédelemnek, a jóléti állami-szakszervezeti nézőpontoknak, de nagyobb szabadságot a vállalatoknak és a piacoknak. Laschetet az elmúlt hónapokban a nyilvánosság sokkal kevésbé vette komolyan, a megítélése rosszabb volt, mint Merzé és jóval rosszabb, mint Markus Söder bajor miniszterelnöké, a CSU elnökéé. Ezért bizonytalan volt, hogy győzni tud-e Merz ellen.

Az, hogy ennyire különböző vélemények ilyen szoros versenyben álltak egymással, azzal függ össze, hogy a CDU-nak saját szemszögéből nézve magas árat kellett fizetnie a választási sikerért az elmúlt 15 évben. Egyfajta profilvesztés történt, a párt a saját konzervatívjainak nézőpontjából feladta a klasszikus felfogást a családról, a katonaságról, azt az elképzelést, miszerint ez az ország nem bevándorlóország. Így aztán megerősödött a férfias, konzervatív, gazdaságorientált és nacionalista perspektíva iránti igény, a nosztalgikus visszavágyás a jó öreg, 80-as évekbeli CDU-hoz. A modernisták és a konzervatívok közötti konfrontáció 2018 végén az Annegret Kramp-Karrenbauer és Merz közötti párbajban csúcsosodott ki, és akkor is majdnem döntetlen született. Most január 16-án ehhez képest valójában kevés változás történt. De ezúttal is a modernista jelölt kerekedett felül, aki a Merkel-féle kurzus folytatását ígérte. Ehhez hozzájárult minden bizonnyal az is, hogy Laschet nagyon jó beszédet mondott.

Laschet pozíciója viszont erősebb most, mint Kramp-Karrenbaueré volt 2019-ben. A 2018-as választási vereség után a Merz-szárny azonnal elkezdte aláásni Kramp-Karrenbauer vezetői státusát. Ez ma nem megy ilyen egyszerűen, mert míg Kramp-Karrenbauert olyan időszakban választották meg, amikor nem voltak fontos választások, addig 2021-ben hat tartományi és egy parlamenti választás áll előttünk. Ezért az olyan párton belüli egymásnak feszülések, mint a 2018-as választás után, nem lehetségesek. Laschet mellett szól az is, hogy a mögötte álló csoportok – a városi lakosság, a nők, a liberális réteg – a választásnál komoly tényező. Korábban Merkelt támogatták, és ezeket a csoportokat aligha lehetett megnyerni Merznek. Merz teljesen más irányt testesít meg, amely alig talál támogatást a szavazásban döntő szerepet játszó nők között, a városi nyilvánosság köreiben és a szociálliberális közegben, de még a keresztény-szociális munkavállalói csoportokban sem.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.