Az Európai Unió a georgiai (grúziai) belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt is szankció alá helyezne, a magyar kormány azonban „nonszensznek” és „indokolatlannak” tartja a javaslatot, ezért szükség esetén meg is fogja vétózni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a grúziai kollégájával, Maka Bocsorisvilivel közös sajtóértekezletén kifejtette, hivatali partnere első külföldi útja Magyarországra vezetett, erre ráadásul olyan időszakban került sor, amikor mind a két országnak folyamatosan küzdenie kell „szuverenitása fenntartásáért”. „Békepárti, családpárti, patrióta, konzervatív kormányt választottak, és ahogy az lenni szokott ilyenkor, a liberális mainstream ki is akadt ezen rendesen. Hiszen a liberális mainstream általában úgy van ezzel, hogy ha konzervatív, patrióta párt nyeri a választást, akkor azonnal megkérdőjelezik a politikai rendszer demokratikusságát, ha liberális párt nyeri a választást, akkor pedig ünneplik a demokrácia fantasztikus uralmát" – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint Brüsszelben megkérdőjelezik a választás eredményét.
A magyar külügyminiszter „teljesen nonszensz” javaslatnak nevezte, hogy az EU a grúziai belügyminisztert és két rendőrségi vezetőt is szankciók alá helyeznének.
„Magyarország határozottan ellenzi, hogy georgiai kormánytisztviselőket szankciós listára helyezzenek, s hogyha ilyen javaslat születik, azt természetesen meg is fogjuk vétózni, ebben mindenki biztos lehet” – mondta Szijjártó.
Az Európai Unió Külügyi Szolgálatának (EEAS) szóvivője kedden beszélt arról, hogy az Európai Unió elítéli a grúziai tüntetőkkel, a média képviselőivel és az ország ellenzékének vezetőivel szemben alkalmazott erőszakot és elnyomó intézkedéseket. Közleményében a szóvivő kiemelte: az EU követeli, hogy az illetékes grúziai hatóságok vessenek véget a polgárok széles körű megfélemlítésének, a politikai üldöztetéseknek, valamint a kínzásoknak és bántalmazásoknak, amelyekről bejelentések érkeztek, továbbá azonnal bocsássák szabadon a fogvatartottakat.
„Az erőszak nem válasz a tüntetők Grúzia demokratikus és európai jövőjével kapcsolatos követeléseikre”
– hívta fel a figyelmet a szóvivő. Az uniós külügyi szolgálat közleménye szerint a grúziai kormány döntése az uniós csatlakozási folyamat felfüggesztéséről, valamint a tartós demokratikus visszaesés és a grúziai hatóságok által a közelmúltban alkalmazott erőszak következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra nézve. Az EU a tagországok következő külügyminiszteri ülésén mérlegelni fogja további intézkedések meghozatalát.
