Grúziai választások: a kormány és az ellenzék is győzelmet hirdetett az exit pollok nyomán

  • narancs.hu
  • 2024. október 26.

Külpol

Egymást kizáró exit poll eredményekkel jött ki az ellenzék és a kormánypárt is a szombati grúziai parlamenti választás befejezése után. A négy formációból álló – egyenként is több párt szövetségéből álló – ellenzéki oldal szerint összességében több szavazatot kapott, mint a 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom (DSZ), míg a kormánypárt szerint nemcsak megnyerték a választást, de abszolút többséget szereztek a 150 fős parlamentben.

Az ellenzék oldaláról kiadott exit poll szerint az ellenzék összesen 48 százalékot szerzett, míg a DSZ 42-t. A kormánypárti exit-pollok szerint viszont a Grúz Álom 56 százalékot kapott az összellenzék 36 százalékával szemben – írja a News Georgia a Telegram-csatornáján, amit a Telex szemlézett.

A 2018-ban a kormánypárt támogatásával megválasztott, de az utóbbi időszakban a kormánnyal ellentétbe került államfő szerint az ellenzék 52 százalékot szerzett. Szalome Zurabisvili nyilatkozatával ellentétben a kormánypárt már bejelentette saját győzelmét.

A 3,6 milliós dél-kaukázusi ország idei választása az ellenzék és az EU szerint is sorsdöntő lehet, mivel alapvetően határozhatja meg Grúzia politikai irányvonalát a következő évtizedekre: vagy tartja EU-tagjelöltként az euroatlanti integráció felé vezető – igaz, konkrét dátumokat nélkülöző – utat, vagy ismét Moszkva felé közeledik, annak ellenére, hogy Oroszország 2008-ban elismerte önálló államként a jogilag Grúziához tartozó, a gyakorlatban orosz segítséggel 1993 óta önálló életet élő Abháziát és Dél-Oszétiát – utóbbit 16 évvel ezelőtt még Miheil Szaakasvili vezetése alatt fegyverrel próbálta visszaszerezni az ország, amit azonban Moszkva az öt napig tartó konfliktusban megakadályozott.

A gyakorlatban egyre több jele van annak, hogy a jelenlegi kormánypárt Moszkva irányba tereli az országot: számos, a putyini Oroszországot idéző törvényt fogadott el a kormánypárti többség, az ellenzéki képviselőket akadályozva a parlamenti vitában.

Így fogadott el Grúzia „LMBTQ-propagandát” tiltó törvényt, külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelyek a civil szervezetek ellehetetlenítését célozták, bár a kormány szerint céljuk csupán a gazdálkodás átláthatóvá tétele.

A tétet emelte a kormánypárt azzal is, hogy Irakli Kobahidze kormányfő közölte: kétharmados győzelmük esetén több ellenzéki pártot betiltanak, köztük a Grúz Nemzeti Mozgalmat, amelyet még a jelenleg már három éve börtönben lévő egykori elnök, Miheil Szaakasvili alapított, aki mellett 2012-ben Orbán Viktor is kampányolt az elnökválasztáson, amit azonban elvesztett.

A magyar kormányfő korábbi politikai állásfoglalása és az ellentmondásos részeredmények ellenére már gratulált a DSZ elsöprő győzelméhez. Az elsöprő jelző azért is meglepő, mert a kormánypárt az adatok 70 százalékos összesítése után hivatalosan is 52 százaléknál jár.

A DSZ kétharmados győzelme nem teljesült, ezt már a párt képviselői is elismerték, inkább 90 körüli mandátumuk lesz a 150 fős parlamentben – írta az orosz Interfax, bár az ellenzék ezt a számot is vitatja.

A DSZ valódi vezetője az oroszországi üzleteiből meggazdagodott pártalapító milliárdos Bidzina Ivanisvili, akinek hivatalos tisztsége nincsen, de a mostani választásokra elvállalta a párt listavezető helyét.

A kormánypárt Magyarországról is ismerős eszközökkel operált a választási kampányban, magát a béke zálogának mutatva fel, ez ellenzéket pedig háborúpártinak állítva be. A kampányelem része volt több ukrajnai háborús fotó is, amellyel nem csak közölte a kormánypárt, hogy az ellenzék győzelme esetén újabb háború törne ki Oroszországgal, de ezzel azt is sugallta, hogy a kijevi vezetés felelőssége is a saját háborúja, nem csupán a Kreml által indított agresszióról van szó. Kijev tiltakozott is az ellen, hogy háborús képeit a grúz kormánypárt belpolitikai kampányában használja fel.

A jelenlegi grúziai állapotokat és a választások tétjét ebben a cikkünkben elemeztük:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.