Egymást kizáró exit poll eredményekkel jött ki az ellenzék és a kormánypárt is a szombati grúziai parlamenti választás befejezése után. A négy formációból álló – egyenként is több párt szövetségéből álló – ellenzéki oldal szerint összességében több szavazatot kapott, mint a 12 éve hatalmon lévő Grúz Álom (DSZ), míg a kormánypárt szerint nemcsak megnyerték a választást, de abszolút többséget szereztek a 150 fős parlamentben.
Az ellenzék oldaláról kiadott exit poll szerint az ellenzék összesen 48 százalékot szerzett, míg a DSZ 42-t. A kormánypárti exit-pollok szerint viszont a Grúz Álom 56 százalékot kapott az összellenzék 36 százalékával szemben – írja a News Georgia a Telegram-csatornáján, amit a Telex szemlézett.
A 2018-ban a kormánypárt támogatásával megválasztott, de az utóbbi időszakban a kormánnyal ellentétbe került államfő szerint az ellenzék 52 százalékot szerzett. Szalome Zurabisvili nyilatkozatával ellentétben a kormánypárt már bejelentette saját győzelmét.
A 3,6 milliós dél-kaukázusi ország idei választása az ellenzék és az EU szerint is sorsdöntő lehet, mivel alapvetően határozhatja meg Grúzia politikai irányvonalát a következő évtizedekre: vagy tartja EU-tagjelöltként az euroatlanti integráció felé vezető – igaz, konkrét dátumokat nélkülöző – utat, vagy ismét Moszkva felé közeledik, annak ellenére, hogy Oroszország 2008-ban elismerte önálló államként a jogilag Grúziához tartozó, a gyakorlatban orosz segítséggel 1993 óta önálló életet élő Abháziát és Dél-Oszétiát – utóbbit 16 évvel ezelőtt még Miheil Szaakasvili vezetése alatt fegyverrel próbálta visszaszerezni az ország, amit azonban Moszkva az öt napig tartó konfliktusban megakadályozott.
A gyakorlatban egyre több jele van annak, hogy a jelenlegi kormánypárt Moszkva irányba tereli az országot: számos, a putyini Oroszországot idéző törvényt fogadott el a kormánypárti többség, az ellenzéki képviselőket akadályozva a parlamenti vitában.
Így fogadott el Grúzia „LMBTQ-propagandát” tiltó törvényt, külföldi ügynökökről szóló törvényt, amelyek a civil szervezetek ellehetetlenítését célozták, bár a kormány szerint céljuk csupán a gazdálkodás átláthatóvá tétele.
A tétet emelte a kormánypárt azzal is, hogy Irakli Kobahidze kormányfő közölte: kétharmados győzelmük esetén több ellenzéki pártot betiltanak, köztük a Grúz Nemzeti Mozgalmat, amelyet még a jelenleg már három éve börtönben lévő egykori elnök, Miheil Szaakasvili alapított, aki mellett 2012-ben Orbán Viktor is kampányolt az elnökválasztáson, amit azonban elvesztett.
A magyar kormányfő korábbi politikai állásfoglalása és az ellentmondásos részeredmények ellenére már gratulált a DSZ elsöprő győzelméhez. Az elsöprő jelző azért is meglepő, mert a kormánypárt az adatok 70 százalékos összesítése után hivatalosan is 52 százaléknál jár.
A DSZ kétharmados győzelme nem teljesült, ezt már a párt képviselői is elismerték, inkább 90 körüli mandátumuk lesz a 150 fős parlamentben – írta az orosz Interfax, bár az ellenzék ezt a számot is vitatja.
A DSZ valódi vezetője az oroszországi üzleteiből meggazdagodott pártalapító milliárdos Bidzina Ivanisvili, akinek hivatalos tisztsége nincsen, de a mostani választásokra elvállalta a párt listavezető helyét.
A kormánypárt Magyarországról is ismerős eszközökkel operált a választási kampányban, magát a béke zálogának mutatva fel, ez ellenzéket pedig háborúpártinak állítva be. A kampányelem része volt több ukrajnai háborús fotó is, amellyel nem csak közölte a kormánypárt, hogy az ellenzék győzelme esetén újabb háború törne ki Oroszországgal, de ezzel azt is sugallta, hogy a kijevi vezetés felelőssége is a saját háborúja, nem csupán a Kreml által indított agresszióról van szó. Kijev tiltakozott is az ellen, hogy háborús képeit a grúz kormánypárt belpolitikai kampányában használja fel.
A jelenlegi grúziai állapotokat és a választások tétjét ebben a cikkünkben elemeztük:
