A Google amerikai távközlési vállalat felfüggeszti több együttműködését a kínai Huawei óriásvállalattal. Így az ezentúl például nem férhet hozzá az Android operációs rendszer frissítéseihez és az új veziókhoz – jelentette New Yorkból a brit hírügynökség bennfentes forrásra hivatkozva vasárnap éjjel.
A Google ezentúl csak a nyílt forráskódú fejlesztéseit osztaná meg a céggel. A jogosultságok elvesztése a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a készülékekről elérhetetlenné válhat a Gmail vagy a Play áruház alkalmazás. A korlátozás később kiterjedhet más szolgáltatásokra is.
A Google arra hivatkozva döntött így, hogy Donald Trump elnök csütörtökön rendeletet írt alá az amerikai telekommunikációs hálózatok védelméről. A rendeletben megemlítik, hogy az Egyesült Államok külföldi ellenfelei kihasználják az amerikai távközlési technológia és szolgáltatások bizonyos fokú sérülékenységét, és ezzel összefüggésben különösen aggasztónak tartják a gazdasági és az ipari kémkedést is. A jogszabály nem nevezi néven, de elemzők szerint egyértelmű, hogy a kínai Huawei óriásvállalatról, vagy a szintén kínai ZTE telekommunikációs cégről van szó.
Ez volt az első nagy csapás azután, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről. Pénteken pedig az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma formálisan is megtiltotta amerikai termékek és technológiák eladását a Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalatnak. A minisztérium rendelete alapján a Huawei 68 leányvállalata került világszerte feketelistára, kéttucatnyi országban.
Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei), a Huawei Technologies alapítója a cég központjában, Sencsenben szombaton még azt hangsúlyozta, hogy vállalata semmilyen illegális dolgot nem követett el. Egyúttal hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy az amerikai intézkedéseknek csak korlátozott hatása lesz a Huawei üzletmenetére és kevéssé befolyásolja a cég hosszú távú növekedési kilátásait. Majd hozzátette: vállalata semmilyen téren nem fog engedni Washington nyomásának – de akkor még nem tudtak a Google lépéséről.
A Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési gyártója. Tavaly 67 milliárd dollárt fordított alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai cégektől alkatrészeket.
Pénteken egyébként hírek jelentek meg arról, hogy az Egyesült Államok egyes területeken bizonyos szolgáltatók számára engedményekkel készül enyhíteni a Huawei ellen elrendelt korlátozások hatását. A Reuters hírügynökség és washingtoni kereskedelmi minisztérium a zavartalan szolgáltatás biztosítása érdekében 90 napra mentesítést készül adni a Huawei egyes ügyfeleinek a szankciók betartása alól. A tilalom ugyanis azt is jelentené, hogy a Huawei nem tudja elvégezni a már telepített távközlési berendezések karbantartását.
Vang Ji kínai külügyminiszter szombaton telefonbeszélgetésen arra hívta fel Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmét, hogy a legutóbbi amerikai lépések nagyban sértik Kína gazdasági érdekeit, és ezért nagyobb önmérsékletre lenne szükség. Megfogalmazása szerint az Egyesült Államok "túl messzire ment" a kereskedelmi vitában.
Az amerikai rendeletben egyébként arra hivatkoznak, hogy a Huawei nemegyszer az Egyesült Államok nemzetbiztonságának kárára vagy külpolitikai érdekeivel szemben cselekedett. Erre példaként egy brooklyni szövetségi bíróságon folyó pert hoztak fel, amelyben azzal vádolják a Huaweit, hogy megsértette az Irán elleni amerikai szankciókat. A kínai vállalat tagadja ezt.
A The Wall Street Journal az egyes amerikai vállalatokat érő károkat vette számba. A lap szerint a Szilícium-völgy tech-cégei érzik meg majd leginkább a tiltást, mivel a Huawei rendszeres üzleti kapcsolatban áll velük. A Qualcommtól és a Broadcomtól például az okostelefonjaihoz chipeket, az Inteltől a mobilhálózat tornyaihoz szükséges alkatrészeket, az Oracle-től pedig szoftvereket vásárol.
Nem helyénvaló jelenleg technológiai vagy kereskedelmi háborút indítani egyetlen ország ellen sem – jelentette ki csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő, akit a Washington és Peking között a Huawei kínai óriásvállalat és az ötödik generációs mobilkommunikációs hálózat fejlesztése miatt kialakult feszültségről kérdeztek a párizsi VivaTech konferencián. Az 5G-hálózat fejlesztésénél a nemzetbiztonság védelme érdekében azonban kiemelt figyelmet fordítanak a technológiákhoz való hozzáférésre, és "nagyon körültekintően" fogják kiválasztani, hogy ki építheti meg az 5G hálózatot.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök csütörtökön Párizsban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: kormánya inkább a kanadai hírszerzés javaslataira és tényekre fog támaszkodni, s nem tisztán politikai döntést akar hozni a Huawei részvételéről az ötödik generációs mobilkommunikációs hálózat fejlesztésénél.
Angela Merkel német kancellár és holland hivatali partnere, Mark Rutte berlini egyeztetéseik során szintén hangsúlyozták, hogy nem követik a Huawei kizárására vonatkozó amerikai döntést. A kancellár szerint Németország az 5G-hálózat kiépítésében résztvevők kiválasztásában megalapozott módszert követ, amely általánosan érvényes biztonsági követelményeket támaszt a cégekkel szemben.
