A magyar külpolitika egyik legfontosabb fórumát nyírta ki a kormány

  • narancs.hu
  • 2017. november 2.

Külpol

Orbán Viktor máris leköpi Helmut Kohl emlékét.

Huszonhat év után idén először nem rendezik meg a Magyar–Német Fórumot. A kormányt a német kritikák is zavarták, és az is, hogy Balázs Pétert nem sikerült kigolyózni a szervezők közül – adta hírül a Magyar Nemzet. Balázs Péter neve nemrég felmerült a baloldal közös miniszterelnök-jelöltsége kapcsán is. Nyilván ez zavarta a kormányt.

A Magyar–Német Fórumot még Antall József és Helmut Kohl alapította 1992-ben, s az elmúlt 26 év legfontosabb színtere volt a magyar–német politikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködésnek. Az együttműködés fontosságát is bizonyítja, hogy hasonló jellegű fórumokat Németország csak stratégiai jelentőségű partnerekkel tart fenn. Az, hogy Magyarország esetében létrejöhetett, alapvetően a határnyitással kivívott német szimpátiának volt köszönhető.

Az utóbbi időben több, a kormánynak kínos ügy is napirendre került az egyeztetéseken.

Ilyen volt például

– a médiatörvény,

– a kormányzati térfoglalás a médiában,

– a civilek elleni lejárató kampány,

– a CEU ellehetetlenítésére tett kísérlet,

– de a teljes Brüsszel- és EU-ellenes retorikát sem nézték jó szemmel Berlinben.

A kormány nem bírta túl jól a kritikát, így kezdetben csak igyekeztek elérni, hogy rendre Berlinben ülésezzen a fórum, ezzel elkerülve a nagyobb médiafigyelmet, majd idénre sikerült elérni, hogy ne is rendezzék meg.

Sebaj, majd összebútorozunk az oroszokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.