A magyar külpolitika egyik legfontosabb fórumát nyírta ki a kormány

  • narancs.hu
  • 2017. november 2.

Külpol

Orbán Viktor máris leköpi Helmut Kohl emlékét.

Huszonhat év után idén először nem rendezik meg a Magyar–Német Fórumot. A kormányt a német kritikák is zavarták, és az is, hogy Balázs Pétert nem sikerült kigolyózni a szervezők közül – adta hírül a Magyar Nemzet. Balázs Péter neve nemrég felmerült a baloldal közös miniszterelnök-jelöltsége kapcsán is. Nyilván ez zavarta a kormányt.

A Magyar–Német Fórumot még Antall József és Helmut Kohl alapította 1992-ben, s az elmúlt 26 év legfontosabb színtere volt a magyar–német politikai, gazdasági, tudományos, kulturális együttműködésnek. Az együttműködés fontosságát is bizonyítja, hogy hasonló jellegű fórumokat Németország csak stratégiai jelentőségű partnerekkel tart fenn. Az, hogy Magyarország esetében létrejöhetett, alapvetően a határnyitással kivívott német szimpátiának volt köszönhető.

Az utóbbi időben több, a kormánynak kínos ügy is napirendre került az egyeztetéseken.

Ilyen volt például

– a médiatörvény,

– a kormányzati térfoglalás a médiában,

– a civilek elleni lejárató kampány,

– a CEU ellehetetlenítésére tett kísérlet,

– de a teljes Brüsszel- és EU-ellenes retorikát sem nézték jó szemmel Berlinben.

A kormány nem bírta túl jól a kritikát, így kezdetben csak igyekeztek elérni, hogy rendre Berlinben ülésezzen a fórum, ezzel elkerülve a nagyobb médiafigyelmet, majd idénre sikerült elérni, hogy ne is rendezzék meg.

Sebaj, majd összebútorozunk az oroszokkal.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.