„2024-ben a külpolitika végérvényesen megérkezett a belpolitikába” – a Policy Solutions friss elemzésének bevezetésében áll ez a kijelentés, amivel nehéz is vitázni a lezajlott EP-kampányokat látva. Azzal speciel semmi baj nem lenne, ha egy EP-választáson külpolitikai kérdések kerülnek a középpontba, a változás itt inkább az, hogy ez Magyarországon az eddigi hasonló választások előtt nem volt annyira jellemző. A Policy Solutions ezért ezúttal a magyar választók külpolitikai attitűdjét mérte fel, választ próbálva találni arra a kérdésre, hogy néz ki a világ a magyar közvélemény szemében, kikkel kéne szorosabban együttműkdödni, mennyire fontos a NATO-tagság, és mit gondolunk a világban zajló fegyveres konfliktusokról.
Ha nyugatos polgárokként tekintünk az eredményekre, márpedig miért ne tekintenénk rá akként, akkor az eredmények összességében nem jók, de nem is tragikusak: a magyarok abszolút többsége (50 százalék) szerint hazánk hagyományosan a nyugathoz tartozik értékek tekintetében, így a jövőben is a nyugati partnereink felé kell törekednünk, viszont a tavalyi évhez képest öt százalékponttal csökkent a nyugati orientációt támogatók aránya, az azt kifejezetten elutasítóké pedig hárommal nőtt.
A Fidesz szavazói 37 százaléka még mindig támogatja a nyugati orientációt, de ez már csak relatív többség, miközben a 25 százalékuk kifejezetten nem ért egyet vele.
A magyarok negyede (27 százalék) szerint hazánknak az érdeke az lenne, hogy Oroszországhoz közeledjünk és távolodjunk az Európai Uniótól.
Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar társadalom relatív többsége (43 százalék) továbbra is elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal. Egy év elteltével jelentős változás ezen a téren nem mutatható ki: egy százalékponttal nőtt csak az oroszbarát vélemények aránya, és két százalékponttal csökkent az ezzel egyet nem értők aránya. Érdemes hangsúlyozni, hogy 2021-hez képest viszont már kétszer annyian támogatják – 13 százalék helyett 27 százalék – az Oroszországhoz közeledést.
Érdekesség, hogy a jelek szerint nem mindenben erős a napi politikai célokat szolgáló propaganda hatása: a magyarok 41 százaléka számára az Ausztriával fenntartandó szoros partneri viszony kiemelt prioritást élvez, ez 11 százalék javulás egy év alatt, 31 százalékuk szerint pedig Németországgal fontos a jó kapcsolat fenntartása, bár ez 16 százalékos romlás az előző évhez képest. Harmadik helyre az Egyesült Államok futott be, 30 százalék szerint fontos velük a jó kapcsolat.
Az országokra egyenként rákérdezve is az osztrák (84 százalék) és a német (80 százalék) kapcsolatot tartották fontosnak a megkérdezettek, de előkelő helyen végeztek a szomszédos országok és Lengyelország is. Az utolsó helyeken 2024-ben Ukrajna (39 százalék), Oroszország (48 százalék), Dél-Korea (52 százalék) és Kína (59 százalék) szerepelnek. A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy egy évvel korábban még Oroszország szerepelt a lista utolsó helyén (akkor is a megkérdezettek 48 százaléka akart partneri kapcsolatot az országgal), azonban Ukrajna esetében jelentős visszaesés mutatható ki. 2023-ban a magyarok 53 százaléka tartott volna fent szoros partneri kapcsolatot Ukrajnával, azonban 2024-ben már 14 százalékponttal kevesebben értenek egyet ezzel. A kormánypártiak jóval nagyobb arányban támogatják a szoros partneri viszonyt Oroszországgal (69 százalék).
Azért van itt megdöbbentő adat is:
a vizsgált országok közül a magyarok Ukrajnát tekintik a legnagyobb fenyegetésnek (51 százalék), amit Oroszország (46 százalék) követ, majd Kína (34 százalék) és az USA (34 százalék).
Ez jelentős változás 2023-hoz képest: tavaly még Oroszországot látták a legnagyobb fenyegetésnek a magyarok, 12 százalékponttal többen, mint Ukrajnát. Ukrajna megítélése egy év alatt olyannyira romlott, hogy a magyarok abszolút többsége (52 százalék) már kifejezetten elutasítja a partneri viszony lehetőségét is. A kormánypárti szavazók közt egyébként már tavaly is Ukrajna volt a legnagyobb veszély, de idén már 61 százalékuk gondolta ezt.
Kissé meghasadt gondolatvilágot mutat ezek mellett az, hogy a NATO-tagságot kifejezetten előnyösnek gondoljuk (61 százalék), míg a Türk Tanács-tagságot kifejezetten előnytelennek (29 százalék). A magyarok 77 százaléka fontosnak tartja a NATO-tagság megtartását is, és 73 százalék mondta azt, hogy Magyarország nagyobb biztonságban van a NATO-n belül. Ugyanakkor a megkérdezettek fele azt gondolja, hogy a NATO belesodorhatja Magyarországot egy olyan katonai konfliktusba, amiből az országnak ki kellene maradnia (50 százalék).
2024 tavaszára Ukrajna EU-s pénzügyi támogatásának ellenzői kerültek többségbe (56 százalék) a szolidáris állásponttal szemben (40 százalék). A humanitárius segélyt illetően viszont továbbra is az Ukrajna-segítő véleménnyel rendelkezők vannak jelentős többségben (72 százalék vs. 25 százalék). Ukrajna fegyverekkel való támogatását nagy többségben elutasítja a magyar társadalom 2024-ben (71 százalék vs. 25 százalék), ahogyan egy évvel korábban is (75 százalék vs. 22 százalék). Ukrajna uniós pénzügyi támogatásában jelentős visszaesés látszik a kormánypárti táborban: 2024-ben a Fidesz bázisa a leginkább elutasító ezzel szemben (69 százalék ellenzi, 28 százalék támogatja), míg 2023- ban még kiegyenlített volt a kormánypártiak körében is ez a két tábor (50 százalék vs. 49 százalék).
Mindeközben romlás állt be az ukrán menekültekhez való hozzáállásban is. 2024 tavaszán a megkérdezettek mindössze 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól érezné magát, ha ukrán menekültek költöznének a szomszédba, míg minden második megkérdezett (49 százalék) rosszul érezné magát ettől.
