Orbán „békemissziója” meglepte az Európai Uniót

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. július 5.

Külpol

Von der Leyen és Borell is reagált a magyar miniszterelnök moszkvai útjára.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal dél előtt megérkezett Moszkvába, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Bár azt, hogy kijevi látogatása után néhány nappal oda készül, csütörtökön már lehetett tudni, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában egy szóval sem említette, hová indul a stúdióból.

A Magyar Távirati Iroda a békemisszió kifejezést használta a kormányfő oroszországi útjával kapcsolatban. Ezt lehet olvasni a kormányfő Facebook-posztjában is, amelyen feltűnik a soros EU-elnökség logója:

Ez azért érdekes, mert a rádióinterjúban a miniszterelnök arról beszélt, a soros elnökség nem jogosítja fel arra, hogy mások nevében tárgyaljon, és neki nincs is szüksége ilyen felhatalmazásra.

A hvg.hu arra emlékeztet, hogy amikor Orbán utoljára úgynevezett békemisszión járt Moszkvában, három héttel később az oroszok megtámadták Ukrajnát.

A magyar kormányfő moszkvai látogatása meglepetést keltett az Európai Unióban. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt írta az X-en, hogy az orosz elnököt nem lehet megbékíteni, és az Ukrajna számára igazságos és tartós békéhez csak az egység és a határozott fellépés vezethet el. 

Josep Borell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hivatalos közleményben reagált Orbán útjára. Az uniós főképviselő tisztázta: Magyarország jelenleg uniós tagállamként december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ez azonban nem vonja maga után az unió külső képviseletét, amely állam-, illetve kormányfői szinten az Európai Tanács elnökének, miniszteri szinten pedig az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének felelőssége. Orbán Viktor pedig nem kapott felhatalmazást az Európai Unió Tanácsától arra, hogy Moszkvába látogasson.

Borell emlékeztetett: az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos uniós álláspontot a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács számos következtetése tükrözi. Ez az álláspont kizárja az EU és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti hivatalos kapcsolatfelvételt. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t. A magyar kormányfő moszkvai látogatására kizárólag a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatok keretében kerül sor. Azt is szóba hozta Borell, hogy Putyin elnök ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt, és mert szerepe van abban, hogy gyermekeket Ukrajnából Oroszországba deportáltak.

Szvetlana Zsurova, az orosz Duma külügyi bizottságának alelnöke jó jelnek minősítette a magyar miniszterelnök útját. 

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezik 2024. július 5-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.