A német külügyminiszter szerint aggasztóak Izrael halálbüntetésről szóló tervei

Külpol

Németország határozottan ellenzi a halálbüntetést, és küzd azért, hogy az egész világon megszűnjék.

Annalena Baerbock német külügyminiszter izraeli kollégájával, Eli Kohennel tartott sajttájékoztatóján, hangsúlyozta, a Németország és Izrael közötti "mély kapcsolat és barátság" által indíttatva a "belpolitikai viták" alakulásáról is érdeklődött partnerénél, és - mint mondta - nem akarja leplezni, hogy "mi itt külföldön aggódunk egyes izraeli törvényhozási tervek miatt". Izrael mindig is a jogállamiság egyik legfőbb képviselője volt - tette hozzá a német diplomácia vezetője, kiemelve, hogy különösen aggasztó a halálbüntetés bevezetésének terve.

Németország határozottan ellenzi a halálbüntetést, és küzd azért, hogy az egész világon megszűnjék, mondta Baerbock. Kiemelte, a gyerekek azt tanulják az iskolákban, hogy Izraelben a folyamatos terrorfenyegetettség ellenére csak egyetlen egyszer, a náci háborús bűnös Adolf Eichmann esetében alkalmazták a büntetésnek ezt a formáját.

Eli Kohen a német bírálattal kapcsolatban csupán annyit mondott, hogy Izrael "pezsgő demokrácia", amelyet tovább erősít majd az igazságügyi reform. Kifejtette, hogy a kormány álláspontja szerint Németországnak elsősorban Irán nukleáris fejlesztési programjával kapcsolatban kellene nagyobb aktivitást tanúsítania. Mint mondta, Berlinnek növelnie kell a teheráni vezetésre kifejtett nyomást, mert meg kell akadályozni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Szerinte a német kormánynak a terrorszervezetek közé kell sorolnia a rezsim fő támaszai közé tartozó fegyveres szervezetet, az Iráni Forradalmi Gárdát.

Annalena Baerbock kijelentette, Németország továbbra is felelősséget vállal Izrael biztonságáért, Izrael így "mindig számíthat Németországra". Az izraeli-palesztin konfliktusról szólva a német diplomácia vezetője megerősítette, hogy a berlini vezetés változatlanul a kétállami megoldásban látja a konfliktus rendezésének egyetlen lehetséges módját. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.