„Elavult elképzelés, hogy a munkaidő akkor kezdődik, amikor az alkalmazott megérkezik az irodába, és véget ér, amikor távozik” – idézi az MTI Christoph Schmidt gazdaságpolitikai szakértőt, aki ezzel kapcsolatban a Welt am Sonntag című német lapnak nyilatkozott.
Schmidt szerint a megváltozott munkakörülmények miatt biztosítani kell a cégeknek olyan előírásokat, amelyek szerint nem történik jogsértés, ha egy munkavállaló este még egy telefonkonferencián ül, másnap pedig reggelizés közben olvassa el a céges levelezéseit.
Birgit Isenmann jogtanácsos úgy véli, az a jogszabály, miszerint egy munkanap maximum nyolc órából állhat, egy hét pedig legfeljebb hat munkanapból, és a munkanapok között minimum tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani, egyre nagyobb gondot okoz a német cégeknél. Isenmann úgy látja, hogy például az olyan vállalatok, mint például a Bosch, az illegalitás határán mozognak azáltal, hogy engedik otthonról is dolgozni az alkalmazottaikat. Ha egy alkalmazott késő este még megír egy hivatalos levelet, akkor a törvény alapján nem dolgozhat az elkövetkezendő tizenegy órában.
A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) szerint, éppen ezért nem a napi, hanem a heti munkaórák számát kellene maximalizálni negyvennyolc órában. A két munkanap közötti pihenőidőt pedig tizenegyről kilenc órára kellene csökkenteni. A szakszervezetek ellenzik ezt a törekvést, mert szerintük ez nem szól másról, mint a munkaidő meghosszabbításáról. Gazdasági szakértők ezzel szemben úgy látják, az új reformok a mostani munkaidő észszerűbb beosztását szolgálják.
