A pakisztáni parlament nyilvánosan akasztaná a pedofilokat

  • narancs.hu
  • 2020. február 7.

Külpol

Erről nem kötelező érvényű határozatot fogadott el.

„Nem érdemelnek kegyelmet azok, akik gyermekek sérelmére követnek el bűncselekményeket (...) a városközpontokban kell fellógatni őket” – jelentette ki az MTI beszámolója szerint Ali Mohamed Hán parlamenti ügyekért felelős miniszter a határozat alsóházi beterjesztésekor. „Az akasztások elrettentésül fognak szolgálni” – hangoztatta. A parlamenti képviselők több mint fele támogatta a határozatot.

Taimur Kamal jogvédő aktivista szerint ugyanakkor a parlamenti képviselők túl messzire mentek a nyilvános kivégzések követelésével. „Meg lehet érteni a zaklatók elleni haragot, de nem megoldás halállal sújtani őket ezért” – mondta.

A halálbüntetés követelése azért is extrém, mert Pakisztánban 2014-ig nem hivatalosan moratórium volt hatályban a halálbüntetések végrehajtására. Ezt azonban feloldották a terrorizmusért elítéltek esetében, miután tálib fegyveresek megrohamoztak egy állami katonai iskolát Pesavarban, és meggyilkoltak csaknem 150 embert, többségében diákokat. Azóta mintegy 400 embert akasztottak fel az országban.

A pedofilok azért kerültek a parlamenti napirendre, mert az utóbbi években egyre nagyobb nyilvánosságot kaptak a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.