A Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 14.

Külpol

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament a hazánkat elmarasztaló újabb jelentésről.

Szerdán délután bocsátották vitára az Európai Parlamentben (EP) azt a jelentést, amely szerint Magyarország már nem demokrácia – olvasható a 444.hu hírösszefoglalójában. A most tárgyalt jelentés szövegében többek között az áll:

„Összességében a sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a szükséges EU-s lépések elmaradása hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok leépüléséhez Magyarországon, és ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált." 

Ez a jelentés a 2018-as Judith Sargentini-féle szöveg folytatása, amit az első részhez hasonlóan szintén egy zöld képviselő írt, ezúttal a francia Gwendoline Delbos-Corfield. Ha a szerdai vitát követően csütörtökön a képviselők megszavazzák a jelentést, akkor a Bizottság és a Tanács is arra kap felszólítást, hogy legyen az eddigieknél keményebb a magyar kormánnyal szemben, érvényesítsen büntető intézkedéseket, amennyiben a helyzet nem javul.

Az új jelentés készítője szerint koherens, felelős munkát végeztek a szöveg megírásában közreműködők, amit öt frakció támogatott. Delbos-Corfield emlékeztetett: a szöveg szerint hibrid rezsim lett Magyarország, nem demokrácia többé. Felszólalásában az EU-s intézményeket is kritikával illette, akik szerinte semmit sem tettek ez ellen. Úgy véli, túl sokáig késlekedett mindenki, pedig ha a 27 tagállamból egy nem demokratikus, akkor a Tanács döntései is megkérdőjeleződnek.

A Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon.

Az újságírókat lehallgatják, a melegeket megbélyegzik, most a nők ellen fordult éppen a magyar kormány – utalt felszólalásában a francia politikus az abortusz előtti szívhanghallgatás friss előírására.

A jelentéstevő felszólalására elsőként a Bizottság részéről Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos reagált, aki elmondta: a Bizottság kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a jogállamiság védelmében. Rynders hozzátette: az EB továbbra is párbeszédben van a magyar féllel, az általuk közölt hiányosságok megoldását továbbra is várják. A biztos ugyanakkor több súlyos aggályt is megfogalmazott a magyarországi korrupcióval kapcsolatban, külön hangsúlyozva az elmaradó vizsgálatok problémáját, de megemlítette a közmédia szerkesztői függetlenségének hiányát, illetve azt is, hogy a magyar kormány rendkívül széles körben élt a veszélyhelyzeti eljárásrenddel, olyan esetekben is, amelyek nem kapcsolódtak a koronavírus-járványhoz.

Az EP alkotmányügyi bizottságának nevében Włodzimierz Cimoszewicz szólalt fel, aki korábban másfél évig Lengyelország miniszterelnöke volt. A baloldali lengyel politikus az alkotmányügyi bizottság súlyos aggodalmának adott hangot, mivel szerintük Magyarországon aláássák az EU értékeit és alapvető jogokat korlátoznak. Emellett égbekiáltó bűnnek nevezte, hogy a magyar kormány nem szolidáris Ukrajnával, és az agresszorral üzletel.

A Fidesz egykor pártcsaládjának tagjaként a portugál Isabel Wiseler-Santos Lima nyitotta meg a frakcióbeli hozzászólók sorát, aki arról beszélt, hogy Magyarország nem egyes problémás ügyek merülnek fel, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Több frakció képviselői is hasonló kritikákkal illették Magyarországot, a liberális Renew frakció részéről elsőnek felszólaló Ramona Strugariu szerint pedig kreatív megoldásokat kell találniuk, melyek nem fosztják meg a magyar embereket az uniós forrásoktól

A magyar kormány védelmében először a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Jean-Paul Garraud szólalt fel, aki arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot, miközben a magyar kormány éppen megvédi az európai értékeket. Egyébként több szélsőjobboldali politikustól is érkezett támogatás. Míg a szélsőjobboldali/euroszkeptikus ID csoport képviselője, Tom Vandendriessche szerint Magyarország szabad ország, saját döntésekkel, addig a spanyol Voxból érkező Jorge Buxadé úgy vélte, a jelentés nem tudott konkrét jogsértést felmutatni

A fideszes Hidvéghi Balázs szerint szégyenletes, hogy még háborús válsághelyzetben is politikai rágalomhadjáratot folytatnak az EP-ben Magyarország ellen. Felszólalásában kifejtette, jobb lenne, ha Brüsszelben inkább az elhibázott szankciók következményeivel foglalkoznának. Magyar képviselők közül az MSZP-s Ujhelyi István is felszólalt a vitán, aki szerint „borzasztó állapotban van az ország”, és van hozzá „egy hazudozó kormányunk”. A liberális Renew képviselőjeként felszólaló momentumos Cseh Katalin kiemelte: ezzel a jelentéssel az EP lehet az első uniós intézmény, ami kimondja, hogy Magyarország nem demokrácia többé, és ez rendkívül fájdalmas élmény. Ugyanakkor további erőt is ad, hogy küzdjenek.

A Magyarországról szóló jelentésről csütörtökön szavaz az EP. A szerda délutáni vita alapján a néppárti, a szocialista, a liberális, a zöld és a baloldali frakciók támogatni fogják a jelentést, míg a konzervatívok és az Identitás és Demokrácia nevű frakció nem. Ha ez valóban így lesz, akkor a jelentés többséget kap majd. A jelentés egyébként politikai nyilatkozatnak számít, a Bizottságnak és a Tanácsnak illik figyelembe vennie, de jogilag nem köti egyik intézményt sem.

(Címlapképünkön: Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldek európai parlamenti képviselője, a jelentés szerzője. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk