A Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 14.

Külpol

Csütörtökön szavaz az Európai Parlament a hazánkat elmarasztaló újabb jelentésről.

Szerdán délután bocsátották vitára az Európai Parlamentben (EP) azt a jelentést, amely szerint Magyarország már nem demokrácia – olvasható a 444.hu hírösszefoglalójában. A most tárgyalt jelentés szövegében többek között az áll:

„Összességében a sajnálatunkat fejezzük ki, hogy a szükséges EU-s lépések elmaradása hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok leépüléséhez Magyarországon, és ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé vált." 

Ez a jelentés a 2018-as Judith Sargentini-féle szöveg folytatása, amit az első részhez hasonlóan szintén egy zöld képviselő írt, ezúttal a francia Gwendoline Delbos-Corfield. Ha a szerdai vitát követően csütörtökön a képviselők megszavazzák a jelentést, akkor a Bizottság és a Tanács is arra kap felszólítást, hogy legyen az eddigieknél keményebb a magyar kormánnyal szemben, érvényesítsen büntető intézkedéseket, amennyiben a helyzet nem javul.

Az új jelentés készítője szerint koherens, felelős munkát végeztek a szöveg megírásában közreműködők, amit öt frakció támogatott. Delbos-Corfield emlékeztetett: a szöveg szerint hibrid rezsim lett Magyarország, nem demokrácia többé. Felszólalásában az EU-s intézményeket is kritikával illette, akik szerinte semmit sem tettek ez ellen. Úgy véli, túl sokáig késlekedett mindenki, pedig ha a 27 tagállamból egy nem demokratikus, akkor a Tanács döntései is megkérdőjeleződnek.

A Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon.

Az újságírókat lehallgatják, a melegeket megbélyegzik, most a nők ellen fordult éppen a magyar kormány – utalt felszólalásában a francia politikus az abortusz előtti szívhanghallgatás friss előírására.

A jelentéstevő felszólalására elsőként a Bizottság részéről Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztos reagált, aki elmondta: a Bizottság kész minden rendelkezésére álló eszközt bevetni a jogállamiság védelmében. Rynders hozzátette: az EB továbbra is párbeszédben van a magyar féllel, az általuk közölt hiányosságok megoldását továbbra is várják. A biztos ugyanakkor több súlyos aggályt is megfogalmazott a magyarországi korrupcióval kapcsolatban, külön hangsúlyozva az elmaradó vizsgálatok problémáját, de megemlítette a közmédia szerkesztői függetlenségének hiányát, illetve azt is, hogy a magyar kormány rendkívül széles körben élt a veszélyhelyzeti eljárásrenddel, olyan esetekben is, amelyek nem kapcsolódtak a koronavírus-járványhoz.

Az EP alkotmányügyi bizottságának nevében Włodzimierz Cimoszewicz szólalt fel, aki korábban másfél évig Lengyelország miniszterelnöke volt. A baloldali lengyel politikus az alkotmányügyi bizottság súlyos aggodalmának adott hangot, mivel szerintük Magyarországon aláássák az EU értékeit és alapvető jogokat korlátoznak. Emellett égbekiáltó bűnnek nevezte, hogy a magyar kormány nem szolidáris Ukrajnával, és az agresszorral üzletel.

A Fidesz egykor pártcsaládjának tagjaként a portugál Isabel Wiseler-Santos Lima nyitotta meg a frakcióbeli hozzászólók sorát, aki arról beszélt, hogy Magyarország nem egyes problémás ügyek merülnek fel, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Több frakció képviselői is hasonló kritikákkal illették Magyarországot, a liberális Renew frakció részéről elsőnek felszólaló Ramona Strugariu szerint pedig kreatív megoldásokat kell találniuk, melyek nem fosztják meg a magyar embereket az uniós forrásoktól

A magyar kormány védelmében először a francia szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés képviselője, Jean-Paul Garraud szólalt fel, aki arról beszélt, hogy az EP ismét mindenféle alap nélkül akarja besározni Magyarországot, miközben a magyar kormány éppen megvédi az európai értékeket. Egyébként több szélsőjobboldali politikustól is érkezett támogatás. Míg a szélsőjobboldali/euroszkeptikus ID csoport képviselője, Tom Vandendriessche szerint Magyarország szabad ország, saját döntésekkel, addig a spanyol Voxból érkező Jorge Buxadé úgy vélte, a jelentés nem tudott konkrét jogsértést felmutatni

A fideszes Hidvéghi Balázs szerint szégyenletes, hogy még háborús válsághelyzetben is politikai rágalomhadjáratot folytatnak az EP-ben Magyarország ellen. Felszólalásában kifejtette, jobb lenne, ha Brüsszelben inkább az elhibázott szankciók következményeivel foglalkoznának. Magyar képviselők közül az MSZP-s Ujhelyi István is felszólalt a vitán, aki szerint „borzasztó állapotban van az ország”, és van hozzá „egy hazudozó kormányunk”. A liberális Renew képviselőjeként felszólaló momentumos Cseh Katalin kiemelte: ezzel a jelentéssel az EP lehet az első uniós intézmény, ami kimondja, hogy Magyarország nem demokrácia többé, és ez rendkívül fájdalmas élmény. Ugyanakkor további erőt is ad, hogy küzdjenek.

A Magyarországról szóló jelentésről csütörtökön szavaz az EP. A szerda délutáni vita alapján a néppárti, a szocialista, a liberális, a zöld és a baloldali frakciók támogatni fogják a jelentést, míg a konzervatívok és az Identitás és Demokrácia nevű frakció nem. Ha ez valóban így lesz, akkor a jelentés többséget kap majd. A jelentés egyébként politikai nyilatkozatnak számít, a Bizottságnak és a Tanácsnak illik figyelembe vennie, de jogilag nem köti egyik intézményt sem.

(Címlapképünkön: Gwendoline Delbos-Corfield, a zöldek európai parlamenti képviselője, a jelentés szerzője. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.