Kiújult az azeri–örmény háború

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 14.

Külpol

Százöt örmény és ötven azeri katona esett el kedd óta, Azerbajdzsán 10 négyzetkilométert foglalt el. 

Százöt örmény katona esett el az örmény-azeri határon kedden kitört újabb összetűzések kezdete óta – közölte szerdán a parlamentben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. A kormányfő bejelentette, hogy az azeri erők tíz négyzetkilométernyi újabb örmény területet foglaltak el, miután májusban 40 négyzetkilométert már ellenőrzésük alá vontak.

Pasinján azt is elmondta, hogy kormánya a Moszkva vezette Kollektív Biztonság Szervezetének (ODKB) segítségét kérte országa területi épségének helyreállításához az azeri támadások után.

Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter szintén a parlamentben bejelentette, hogy az ODKB küldöttsége várhatóan csütörtökön érkezik Örményországba.

Az ODKB Tanácsa kedden videokonferencia keretében tartott rendkívüli ülésén döntött arról, hogy Sztanyiszlav Zasz főtitkár vezetésével küldöttséget meneszt Örményországba az örmény-azeri határon kialakult helyzet felmérésére.

Az örmény védelmi tárca azzal vádolta Bakut, hogy újrakezdte a támadásokat, tüzérséggel, aknavetőkkel és nagykaliberű fegyverekkel lőttek a határon lévő Dzsermuk fürdőváros és Verin Sorzsa irányába. Az örmény–azeri határ mentén kitört összecsapások miatt Baku viszont Jerevánt okolja. Az azeri védelmi minisztérium közleménye szerint szerda délben az örmény erők tüzérségi tűzzel és rakétákkal lőtték a határvonalat, benne lakott településeket is Gorisz és Szokt között.

Parujr Hovhannisján örmény külügyminiszter-helyettes a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, fennáll a kockázata, hogy a véres összecsapások háborúba torkollnak, így újabb súlyos fegyveres konfliktus alakulna ki a volt Szovjetunió területén az ukrán-orosz háború mellett. Ez utóbbiba belerángathatnák Oroszországot és Törökországot is, és bizonytalan helyzetbe kerülhetne egy fontos folyosó, ahol kőolaj- és földgázvezeték húzódik.

Örményország Oroszország katonai szövetségese, Törökország pedig Azerbajdzsán támogatója.

Baku közölte: a harcok első napján ötven katonát veszített, szerdán pedig bejelentette, hogy két polgári személy sebesült meg az összecsapások kezdete óta. Azerbajdzsán hajlandó egyoldalúan kiadni Örményországnak a keddi és szerdai harcokban elesett katonák holttestét – jelentette be szerdán az azeri Hadifoglyokkal, Túszokkal és Eltűntekkel foglalkozó Állami Bizottság sajtószolgálata.

A harcok fellángolásával megkezdődtek a nemzetközi közvetítési kísérletek is. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a nemzetközi közösség önmérsékletre szólította fel a feleket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Pasinjánnal és Ilham Alijev azeri elnökkel folytatott különmegbeszélést, és tűzszünetet sürgetett. Catherine Colonna francia külügyminiszter örmény és azeri kollégáival tárgyalt, és sürgette, hogy „vessenek véget az örmény területek elleni csapásoknak”. Toivo Klaar, az Európai Unió különmegbízottja várhatóan szerdán a Dél-Kaukázusba utazik a párbeszéd előmozdítása érdekében. Az ODKB is küldöttséget küldött a határon kialakult helyzet felmérésére.

A kazahsztáni látogatáson tartózkodó Ferenc pápa aggodalmának adott hangot szerdán bemutatott miséje után a Kaukázusban ismét fellángolt feszültség miatt. „Tovább imádkozunk, hogy ezeken a vitatott területeken győzedelmeskedjen a párbeszéd és a megegyezés” – mondta a katolikus egyházfő.

Egy nevének elhallgatását kérő magas rangú török vezető szerdán közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a héten az üzbegisztáni Szamarkandban találkozik, hogy megvitassák a legújabb azeri-örmény harcok ügyét. Hozzátette: Törökország megkezdte a diplomáciai tevékenységet a két ország közötti probléma megoldása érdekében. Putyin és Erdogan a tervek szerint a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának szünetében pénteken is tárgyal egymással.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra, a hathetes háborúnak 6500 halottja volt. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.