Kiújult az azeri–örmény háború

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 14.

Külpol

Százöt örmény és ötven azeri katona esett el kedd óta, Azerbajdzsán 10 négyzetkilométert foglalt el. 

Százöt örmény katona esett el az örmény-azeri határon kedden kitört újabb összetűzések kezdete óta – közölte szerdán a parlamentben Nikol Pasinján örmény miniszterelnök. A kormányfő bejelentette, hogy az azeri erők tíz négyzetkilométernyi újabb örmény területet foglaltak el, miután májusban 40 négyzetkilométert már ellenőrzésük alá vontak.

Pasinján azt is elmondta, hogy kormánya a Moszkva vezette Kollektív Biztonság Szervezetének (ODKB) segítségét kérte országa területi épségének helyreállításához az azeri támadások után.

Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter szintén a parlamentben bejelentette, hogy az ODKB küldöttsége várhatóan csütörtökön érkezik Örményországba.

Az ODKB Tanácsa kedden videokonferencia keretében tartott rendkívüli ülésén döntött arról, hogy Sztanyiszlav Zasz főtitkár vezetésével küldöttséget meneszt Örményországba az örmény-azeri határon kialakult helyzet felmérésére.

Az örmény védelmi tárca azzal vádolta Bakut, hogy újrakezdte a támadásokat, tüzérséggel, aknavetőkkel és nagykaliberű fegyverekkel lőttek a határon lévő Dzsermuk fürdőváros és Verin Sorzsa irányába. Az örmény–azeri határ mentén kitört összecsapások miatt Baku viszont Jerevánt okolja. Az azeri védelmi minisztérium közleménye szerint szerda délben az örmény erők tüzérségi tűzzel és rakétákkal lőtték a határvonalat, benne lakott településeket is Gorisz és Szokt között.

Parujr Hovhannisján örmény külügyminiszter-helyettes a Reuters brit hírügynökségnek azt mondta, fennáll a kockázata, hogy a véres összecsapások háborúba torkollnak, így újabb súlyos fegyveres konfliktus alakulna ki a volt Szovjetunió területén az ukrán-orosz háború mellett. Ez utóbbiba belerángathatnák Oroszországot és Törökországot is, és bizonytalan helyzetbe kerülhetne egy fontos folyosó, ahol kőolaj- és földgázvezeték húzódik.

Örményország Oroszország katonai szövetségese, Törökország pedig Azerbajdzsán támogatója.

Baku közölte: a harcok első napján ötven katonát veszített, szerdán pedig bejelentette, hogy két polgári személy sebesült meg az összecsapások kezdete óta. Azerbajdzsán hajlandó egyoldalúan kiadni Örményországnak a keddi és szerdai harcokban elesett katonák holttestét – jelentette be szerdán az azeri Hadifoglyokkal, Túszokkal és Eltűntekkel foglalkozó Állami Bizottság sajtószolgálata.

A harcok fellángolásával megkezdődtek a nemzetközi közvetítési kísérletek is. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a nemzetközi közösség önmérsékletre szólította fel a feleket. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Pasinjánnal és Ilham Alijev azeri elnökkel folytatott különmegbeszélést, és tűzszünetet sürgetett. Catherine Colonna francia külügyminiszter örmény és azeri kollégáival tárgyalt, és sürgette, hogy „vessenek véget az örmény területek elleni csapásoknak”. Toivo Klaar, az Európai Unió különmegbízottja várhatóan szerdán a Dél-Kaukázusba utazik a párbeszéd előmozdítása érdekében. Az ODKB is küldöttséget küldött a határon kialakult helyzet felmérésére.

A kazahsztáni látogatáson tartózkodó Ferenc pápa aggodalmának adott hangot szerdán bemutatott miséje után a Kaukázusban ismét fellángolt feszültség miatt. „Tovább imádkozunk, hogy ezeken a vitatott területeken győzedelmeskedjen a párbeszéd és a megegyezés” – mondta a katolikus egyházfő.

Egy nevének elhallgatását kérő magas rangú török vezető szerdán közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök és Vlagyimir Putyin a héten az üzbegisztáni Szamarkandban találkozik, hogy megvitassák a legújabb azeri-örmény harcok ügyét. Hozzátette: Törökország megkezdte a diplomáciai tevékenységet a két ország közötti probléma megoldása érdekében. Putyin és Erdogan a tervek szerint a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának szünetében pénteken is tárgyal egymással.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra, a hathetes háborúnak 6500 halottja volt. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Jóllehet a felek orosz kezdeményezésre 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek az összetűzések.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?