Az ukrán hadsereg az elmúlt hét folyamán Északkelet-Ukrajnában helyenként 70 kilométeres mélységben áttörte az orosz védővonalakat, és lényegében megfutamította a Harkiv és Izjum között állomásozó megszálló csapatokat – olvasható a Telex ukrajnai háborúval foglalkozó hírösszefoglalójában. Harkiv megye keleti részén lényegében összeomlottak az orosz vonalak, Ukrajna 8 ezer négyzetkilométert foglalt vissza, 70 kilométerrel tolva keletre az orosz erőket, amelyek az Ukrajna ellen február 24-én indított támadás óta ellenőrizték a térséget. A mindenképpen mérföldkőnek számító áttörés kitervelése Olekszandr Szirszkijhez, az ukrán szárazföldi erők 57 éves parancsnokához kötődik, akinek fontos szerepe volt a Kijev mellől való orosz visszavonulás kudarccá tételében is.
A New York Times magyar idő szerint keddi cikkében a hadművelet kidolgozásának hátterét is feltárta. A cikk szerint az ukrán vezérkar a harkivi offenzíva tervezésénél felhagyott a szokásos titkolózással, és szorosan együttműködött az amerikai és brit vezetéssel a stratégiai tervezésben. Ukrán és amerikai tisztségviselők szerint bár a harkivi-izjumi diadallal újabb kelet-ukrajnai területek felszabadítására nyílt lehetőség, a legfontosabb front jelenleg a déli, ahol Herszon és az Ukrajna legnagyobb nukleáris erőművének is helyt adó zaporizzsjai atomerőmű körüli terület visszafoglalása lesz a két fő célpont.
Ukrán katona áll a "Szeretem Izjumot" felirat előtt az ukrán hadsereg által visszafoglalt Izjumban 2022. szeptember 13-án
Fotó: MTI/AP/Kosztyantin Liberov
Ezzel a régióval kapcsolatban a legfontosabb fejlemény, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) állítása szerint sikerült helyreállítani a zaporizzsjai atomerőmű mindhárom tartalék áramvezetékét. A tüzérségi támadásban megrongálódott vezetékeket ukrán mérnökök hozták rendbe, a javítási munkálatoknak köszönhetően pedig sikerült az erőmű dolgozóinak otthont adó Enerhodar város egyes részeiben bekövetkezett áramszünetet is megszüntetni. Bár az elmúlt napokban nem történt támadás az erőmű közvetlen közelében, a NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi ismételten hangsúlyozta, hogy
továbbra is veszélyes az orosz ellenőrzés alatt lévő, ukrán személyzet által üzemeltetett és háborús övezetben található létesítmény helyzete.
Az ukrán erők által visszafoglalt területekre vonatkozóan, az orosz–ukrán háború február 24-i kirobbanása óta Moszkva először beszélt nyíltan vereségről. Az Institute for the Study of War (ISW) magyar idő szerint szerda hajnali jelentése szerint mind a Kreml tisztviselői, mind az orosz állami média és annak propagandistái a harkivi vereség okait keresik, ami éles váltás a korábbi kommunikációval szemben. A jelentés kiemeli, hogy sem Kijev, sem a Kígyó-sziget kapcsán nem beszéltek vereségről, akkor a Donbaszra koncentrálásként keretezték az ukrán fővárostól való visszavonulást, a Kígyó-sziget átadását pedig puszta jószándékként.
Az orosz haderő egy hónappal a háború elindítása után, március 24-én vette át az ellenőrzést a Harkivtól 120 kilométerre fekvő Izjum városa felett, amelynek feladását szeptember 10-én ismerték el. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azóta egy előre be nem jelentett, meglepetésszerű látogatáson is részt vett visszafoglalt településen, ahol találkozott a városért harcoló katonákkal, és ünnepélyes zászlófelvonáson is részt vett. Emellett pedig felmérte, mekkora pusztítást hagytak maguk után az orosz csapatok, a korábban közel 46 ezer lakost számláló, Harkiv megyei városban.
Az ukrán elnök úgy fogalmazott:
„A látvány valójában sokkoló, de számomra nem az.”
Zelenszkij mindezt azzal indokolta, hogy korábban hasonló képeket látott Bucsában: „Amikor az ukrán csapatok visszafoglalták Bucsát, rengeteg háborús bűnt fedeztek fel – tömegsírokat és civilek holttesteit, amelyeken kínzás nyomait is felfedezték”.
(Címlapképünkön: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök katonák társaságában az ukrán hadsereg által visszafoglalt Izjumban rendezett ünnepélyes zászlófelvonás után 2022. szeptember 14-én. Fotó: MTI/AP/Leo Correa)
