A skót miniszterelnök telefonon közölte Johnsonnal: nem vétózhatja meg a függetlenedésről szóló népszavazást

  • narancs.hu
  • 2019. december 15.

Külpol

Ha távozni akarnak Nagy-Britanniából, akkor távozni fognak.

Nicola Sturgeon skót kormányfő szerint Boris Johnson brit miniszterelnök nem vétózhatja meg a skót függetlenségről tartandó újabb népszavazást és nem kötheti Skóciát akarata ellenére Nagy-Britanniához.

Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: tarthatatlan lenne, ha a konzervatív párti brit miniszterelnök nemet mondana a skót függetlenségi népszavazás engedélyezésére.

Sturgeon közölte: péntek esti telefonbeszélgetésükben nyíltan megmondta Johnsonnak, hogy ha nemet mond a függetlenségi referendumra, és úgy gondolja, hogy ezzel az ügy le is zárult, hamarosan ő is rájön, hogy mekkorát tévedett.

„Milyen demokráciában lehetséges az, hogy egy párt, amelyik (Skóciában) elvesztette a választásokat, diktál annak a pártnak, amelyik győzött” – fogalmazott a skót miniszterelnök.
Nicola Sturgeon ezzel arra utalt, hogy a csütörtöki brit parlamenti választáson Skóciában a Skót Nemzeti Párt elsöprő győzelmet aratott: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékkal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma tizenhárom fővel emelkedett.

A választást országos szinten a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt nyerte több mint három évtizede példátlan fölénnyel, Skóciában azonban a konzervatívok szavazataránya 3,5 százalékkal 25,1 százalékra csökkent, és mindössze hat skóciai választókerületből küldhetnek képviselőt a londoni alsóházba.

A vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon kijelentette: az SNP Skóciában nagyobb szavazataránnyal győzött, mint a Johnson vezette Konzervatív Párt az Egyesült Királyság egészében, és ez az eredmény is arra vall, hogy Skóciát nem lehet akarata ellenére „a (brit) unió börtönében tartani”.

A skót miniszterelnök megerősítette, hogy a jövő héten előterjeszti annak a jogi mechanizmusnak a részleteit, amelynek célja az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés kizárólagos hatáskörének átruházása a skót parlamentre.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, viszont a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az Európai Unióból.

A vasárnapi BBC-műsorban a skót miniszterelnök kijelentette: ő sem feltételezi, hogy mindazok, akik a csütörtöki választások az SNP-re szavaztak, feltétlenül támogatnák Skócia  függetlenné válását is, de ennek a kérdésnek az eldöntése nem rá vagy Boris Johnsonra, hanem kizárólag a skót népre tartozik. Skóciában 2014-ben már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Nicola Sturgeon és Boris Johnson péntek esti telefonbeszélgetése után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás megtartásához, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

MTI

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.