Tűzszünet Izraelben

A vesztes győztes

Izrael a tűzszünettel súlyos árat fizet a túszok kiszabadításáért. De valójában az október 7-i katasztrófát előidéző vétkeiért büntetik: a gázai határ elhanyagolásáért, a figyelmeztető jelek semmibe vételéért, a hibás katonai döntésekért, a Hamász alulértékeléséért. A hübriszért.

A kudarcban egyaránt részes a katonai és a politikai vezetés. Ám míg a katonatisztek egy része visszavonulásával, lemondásával és önként vállalt nyugdíjaztatásával már vállalta a felelősséget a fiaskóért, a politikai vezetés nem hajlandó megtenni ugyanezt – pedig a katonák a politikusok koncepcióit követve hajtják végre azok utasításait.

A súlyos árat Izrael részben már megfizette 2023. október 7. civil és katonai áldozataival és az azóta tartó háborúskodással, a számla kiegyenlítésének újabb részlete következik a túszalkuban, amelynek bekövetkeztét halogatni képes volt, de megakadályozni nem tudta a rá nehezedő hatalmas belső és külső nyomás miatt Benjamin Netanjahu miniszterelnök.

A megállapodást a Biden-kormányzattal együttműködve maga az izraeli miniszterelnök és megbízottjai dolgozták ki tavaly tavasszal. Szélsőjobboldali minisztereitől tartva ekkor addig halogatta bejelentését, míg végül Joe Biden tette közhírré májusban. Az izraeli kormányfő ekkor a Gáza és Egyiptom közötti határsáv, az ún. Philadelphi-folyosó feletti ellenőrzésnek a Hamász számára elfogadhatatlan követelésével állt elő, mondván, csakis így érhető el a „teljes győzelem”. Az alku ismét borult.

Pedig márciusban és áprilisban Izraelben már arról írt a sajtó egy korábbi tervezet nyomán, hogy pészahra hazajöhetnek a túszok. Aztán ebből sem lett semmi, mert Netanjahu időben megtorpedózta ezt is – ezúttal Rafah elfoglalása, mint a „teljes győzelem” biztosítéka volt az előfeltétel –, ezért aztán üres székek, sőt megterített, ünneplők nélküli asztalok jelezték országszerte, hogy sokan hiányoznak, és hogy visszavárják őket.

Trump megválasztott elnök aztán megüzente, hogy a beiktatása előtt már hazatérő túszokat akar. Nem volt többé apelláta: aláírták az Izrael számára megalázó tűzszünetet.

Szakaszolás

A Hamász legfőbb és következetes követelése a szárazföldi harcok 2023. október 27-i kezdete óta az izraeli börtönökben őrzött palesztin foglyok elengedése, az izraeli csapatok kivonása Gázából és a háború befejezése volt. A májusi–januári Netanjahu–Biden–Trump alku mindezt több szakaszban ígéri a palesztinoknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.