A Markó-Tőkés-paktum - Készülnek

  • Parászka Boróka
  • 2009. február 26.

Külpol

A hétvégén megállapodást kötött Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke: a Romániában esedékes európai parlamenti választásokon az RMDSZ és az EMNT jelöltjei közös listán indulnak.

A hangzatos című megegyezés ("A magyar összefogás listája") nem tükrözi ugyan a valós politikai erőviszonyokat, de újraírhatja az erdélyi magyar belpolitikát. Több ez a gesztus egy egyszerű EP-listánál - az RMDSZ szigorú, de nagyvonalú tárgyalópartnerként nemcsak ellenzékét, önmagát is megpróbálja újraépíteni.

 

Mit nyert Tőkés?

 

A megállapodás háromnegyed részben az RMDSZ-nek, egynegyed részben az EMNT-nek kedvez. A lista első helyén Tőkés László áll, a másodikon és a harmadikon az RMDSZ jelöltjei - a további tagokat felváltva nevezi meg a két szervezet. Ez az elosztás már csak azért sem felel meg a valós erőviszonyoknak, mert a legutóbbi parlamenti választásokon az RMDSZ ellenzéke, az MPP gyakorlatilag mérhetetlen eredményeket ért el; Markóék még Tőkés szerint is "túlnyerték" magukat. Egy évvel korábban még más volt az arány: a 2007. novemberi EP-választáson az RMDSZ 5,5, míg Tőkés független jelöltként 3,5 százalékot ért el. Tavaly év végére viszont az RMDSZ szinte knockoutolta az erdélyi magyar jobboldalt.

A múlt heti megegyezés azonban nem az EMNT és nem az RMDSZ sikere, hanem Tőkésé: ő az, aki a hátán most elvihet (ha elvihet) néhány erdélyi magyar ellenzéki politikust Brüsszelbe. A több hónapos egyeztetés egyik tétje ugyanis az volt, hogy ki vezeti az EP-listát. Két évvel ezelőtt azon bukott a megállapodás, hogy Tőkés csak a listavezető Markó után következhetett volna, ám a másodhegedűs szerepét az egykori püspök nem fogadta el. Ez presztízsveszteséget jelentett volna, annak jelzését, hogy elismeri alárendeltségét Markónak. Márpedig minden alternatív erdélyi politikai kezdeményezés azért jött létre, hogy bizonyítsa: az RMDSZ-en kívül is van élet.

Az elmúlt évek mérlege azonban azt mutatja, hogy a szervezetépítés és a szavazatvadászat is befuccsolt. Az erdélyi magyar jobboldalt - a Szász Jenő vezette Magyar Polgári Pártot és a Tőkés mögött álló EMNT-t - egyre élesebb, nehezen titkolható konfliktusok osztják meg, a belső pártélet botrányos és kiszámíthatatlan, jól teljesítő politikusuk még mutatóba is alig akad. Ugyanakkor az RMDSZ - bár sikeres volt a parlamenti választásokon - elbukta a kormányzati szerepvállalást. Önmagát gyengítve vérzett el így az erdélyi magyar politika.

 

Mit nyer Markó?

 

A hétvégi megállapodás a közös kudarc feldolgozásának első lépése. Markóék Tőkést kimentették az ellenzéki romok alól. Magányos, hadsereg nélküli vezér ő, az erdélyi magyar ellenzéki politika egyetlen emblematikus arca. Most megfelelő hátszelet kaphat az RMDSZ-től ahhoz, hogy EP-képviselőként továbbra is bennmaradhasson a játékban. Markó kemény feltételek mellett, de esélyt ad Tőkésnek a politikai túlélésre - és ezáltal megmenti azokat a szavazatokat, amelyeket legrégebbi és legerősebb ellenfele meg tud szerezni. (Hogy ez mennyi, nem tudjuk - kérdés, hogy két év után újra elérné-e Tőkés a 3 százalékos küszöböt.)

Markó ezt nem jókedvéből teszi. A román kormánykoalícióból hoszszú idő után először kimaradt RMDSZ-nek most minden szövetségre szüksége van; a belmagyar konfliktusokat még akkor sem engedheti meg magának, ha ezek bukaresti parlamenti mandátumaiban eddig nem tettek kárt. Most helyi szinten, az önkormányzatokban kell újraépíteni a szövetség és a választói közötti viszonyt. Ez az eddigi konfliktusokkal nem elképzelhető. Tőkést most maga mellett tudhatja az RMDSZ, miközben a szervezet átalakításának mikéntjéről továbbra is Markó dönt. A megállapodással megcáfolja azokat a vádakat is, melyek szerint a Szövetség antidemokratikusan működne: elvégre most saját ellenzékének biztosít legitimitást és mozgásteret.

A tét nem kevesebb, mint hogy sikerül-e a teljes erdélyi magyar összefogással a jövőben is mozgásban tartani az etnikai szavazógépet. Képes lesz-e az RMDSZ (vagy politikai utóda) 6 százalék fölötti szavazati arányt elérni, és újra közel kerülni a ma elérhetetlennek tűnő kormányzati pozícióhoz? A hétvégi megállapodás vesztese egyértelműen a Magyar Polgári Párt és vezetője, Szász Jenő, akik elleneztek minden megállapodást az RMDSZ-szel, és akiket ellehetetlenít Tőkés új politikai szerepe, az EMNT megerősödése. Az RMDSZ ezzel a paktummal megnyerte magának a székelyföldi jobboldali szavazókat.

De nem csak az EP-választásokra gyúr most Markó és Tőkés. A kiegyezés a magyar belpolitikának is üzen. A közös listaállításhoz maga Orbán Viktor gratulált. Tőkés révén Markó különbékét köthet a magyarországi jobboldallal is - az eddig kezelhetetlennek bizonyuló polgári pártos konfliktust nem kell tovább cipelniük magukkal. A lehetőségekhez képest elegáns jobbra át zajlik az erdélyi magyar politikában: hisz itt is 2010-re készülnek az okosok.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.