Abe Sindzó merénylője pokolgépet akart készíteni

Külpol

Legalábbis erről vallott a rendőrségnek a férfi, aki lelőtte a volt japán miniszterelnököt.

Pokolgépet akart készíteni, vallotta a volt japán miniszterelnök, Abe Sindzó meggyilkolásával vádolt férfi - számoltak be vasárnap helyi nyomozati források.

A 41 éves férfi, aki a gyanú szerint egy választási kampánybeszéd közben közelről, házilag készített fegyverrel hátulról lőtte le Abét, azt mondta, hogy több fegyvert is készített - jelentette a Kyodo japán hírügynökség.

A rendőrség átkutatta a nyugati Nara városában lévő otthonát, és lefoglalt olyan fegyvereket, amelyek hasonlóak voltak ahhoz, amelyet a helyszínen találtak.

Az említett források közölték, hogy a vádlott letartóztatása után azt mondta, hogy az Abét támogató vallási csoport iránti gyűlöletből cselekedett. Kijelentette, hogy anyja nagy összegeket adományozott a vallási szervezetnek, amely tönkretette őt.

Sem a rendőrség, sem a japán állami média nem nevezte még meg a csoportot. A Gendai Business című internetes magazin azonban most azt állítja, meg nem nevezett forrásokból értesült arról, hogy a néhai dél-koreai vallási és üzleti vezető, Szun Mjung Mun vitatott Egyesítő Egyházáról van szó.

A Mun szektaként is ismert Egyesítő Egyházának számos országban, köztük Japánban is vannak tagjai.

Az intézményt heves bírálatok érték a világuralomra való törekvés és a tömeges esküvők szisztematikus megszervezése miatt.

A magát messiásnak kikiáltó Szun Mjung Mun 2012 szeptember elején halt meg 92 évesen. Egyházát 1954-ben alapította, amely mára egyes becslések szerint világszerte hárommillió követőt számlál és 194 országban van jelen.

A sokak által szektaként nyilvántartott intézmény nem csak a tömeges esküvők miatt szerepelt sokat a hírekben, de azért is, mert multimilliárdos vallási és üzleti birodalmat működtet.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.