Angela Merkel: „Jelenleg még nem érkezett el az idő, hogy beszéljünk az intézkedések lazításáról”

Külpol

Így kezeli Németország a víruskrízist – berlini tudósítónk beszámolója.

A németet józan, megfontolt népként tartják számon. Olyanként, mely okkal cselekszik, nem úgy, mint a szilaj magyar, a hanyag francia vagy az izgága spanyol. És mégis: a mindennapok legnagyobb gyakorlati problémája Németországban nem a vírus, hanem a klópapír.

Persze járvány is van, csak éppen a többieknél jóval népesebb Németország egyelőre igen kedvező helyet foglal el a halálos áldozatok számában mért ranglistán más nagy nyugat-európai országokkal összehasonlítva: a március 30-án reggel közölt adatok 541 halottat említenek, szemben a 10 ezer olasz, a 6500 spanyol, a 2600 francia vagy az 1000 brit áldozattal.

Fejenként ötezer

A járvány kezelését elvileg megnehezítette, hogy Németországban a végrehajtó hatalom föderálisan tagolt: ahány tartomány, annyi kormány. Így aztán kezdetben az egyik előreszaladt, a másik lemaradt: mint mindig, a bajorok jártak elöl és a poroszok (például Berlin) hátul az intézkedésekben.

Pár nap múlva azonban összeültek, és megbeszélték, hogyan legyen mindenütt: például kettőnél többen ne tömörüljenek az utcán, és aki teheti, maradjon otthon. Kijárási tilalomról azonban nincs szó: úgy tűnik, derűlátó módon abból indulnak ki, hogy az emberek nem hülyék, értenek a szóból. Szerepet játszott ennek során az a megfontolás is, hogy a fogva tartás a lakás börtönében súlyos mentális következményekkel járhatna.

A korlátozások nagyjából megfelelnek más európai országok intézkedéseinek: az élelmiszer- és dohányboltok, a patikák, továbbá az ételelvitelre berendezkedett gasztronómiai helyek kivételével bezártak az üzletek, s ugyanígy az oktatási és a kulturális intézmények.

A legfőbb szempont az, hogy az egészségügyi kapacitások túlterhelésének elkerülése érdekében lelassítsák a vírus terjedését. Angela Merkel szerint „jelenleg még nem érkezett el az idő, hogy beszéljünk az intézkedések lazításáról”. Erről csak azután eshet szó, ha kiderült, milyen hatásokkal jártak a szigorítások. A fertőzöttek száma még mindig négy-öt nap alatt duplázódik meg, márpedig ennek az időtartamnak lehetőleg tíz napra kellene növekednie, mondta a kancellár.

Angela Merkel német kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Berlinben 2020. március 12-én.

Angela Merkel német kancellár a tartományi kormányfőkkel folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Berlinben 2020. március 12-én.

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A kancellári hivatal vezetője, Helge Braun legutóbb úgy nyilatkozott, hogy április 20-ig nem enyhítenek a korlátozásokon. „Ha a következő napokban mennyiségileg is mérni tudjuk a sikert, és tudjuk, mennyire lassítottuk le a fertőzés terjedését, akkor ebből kiindulva időben, már április 20-a előtt kidolgozzuk a rá következő stratégiát.” Braun szerint minden további megoldás közös vonása lesz, hogy az oltóanyag megtalálásáig védje az idős és beteg embereket a fertőzéstől.

Mindez nem is áll olyan messze attól az alternatívától, amelyet néhány közgazdász már a korlátozások bevezetésekor felvetett. Ők abból a kérdésből indultak ki, hogy meddig tartható fenn gazdasági összeomlás nélkül a kijárási és érintkezési tilalom. Hiszen a parlament által jóváhagyott gigantikus, 156 milliárd eurós hitelfelvétel sem elegendő a veszteségek kiegyenlítésére, ha helyes a müncheni Ifo intézet becslése, amely szerint már a termelés három hónapos részleges korlátozása 700 milliárd euróra tehető kiesést okozna a gazdaságban. És hosszabb távon aligha menti meg a kisvállalkozók tömegét a minap útjára indított, fejenként 5 ezer eurós segélycsomag.

A gazdasági etika müncheni professzora, Christoph Lütge szerint „az a probléma, hogy jelenleg egyáltalán nem lehetséges politikai és közgazdasági érvek mérlegelése; az orvosok szempontjai élveznek elsőbbséget”. Abból kiindulva, hogy a koronavírus lényegében az időseket veszélyezteti, Lütge kíméletlenül fogalmaz: „Nem rendezhetjük be egész gazdasági életünket a 75 évesek szükségleteinek megfelelően.”

A Hamburgban oktató svájci közgazdászprofesszor, Thomas Straubhaar ezért a „kontrollált fertőzés” stratégiáját ajánlja alternatívaként. Straubhaar a virológusok becsléséből indul ki, amely szerint a lakosság 60-70 százalékának meg kell kapnia a fertőzést ahhoz, hogy a járvány véget érjen. Ha pedig egy fertőzött átlagosan három embernek adja át a vírust, sok-sok hónapig tarthat, amíg 55 millióan immunissá válnak Németországban. Ilyen hosszú időszakot a jelenlegi állapotban sem a gazdaság, és ennek nyomán a társadalom sem tud átvészelni. A recesszió és a depresszió pedig szintén megköveteli majd a maga áldozatait.

Mindenről ugyanaz

Ha viszont igaz, hogy a 65 évnél fiatalabb korosztályokra nem veszélyesebb a koronavírus, mint bármely más eddigi influenza, a rájuk vonatkozó korlátozások megszüntetése nem terhelné túl a kórházi kapacitást, viszont lehetővé tenné a visszatérést a normális mindennapokhoz. A professzor javaslata szerint a jelenlegihez hasonló, ha nem szigorúbb izoláció egyedül az idősebb korosztályok számára maradna elengedhetetlen.

Straubhaar azt jósolja, hogy a hetekben mért idő haladtával a jelenlegi stratégia pillanatnyilag kétharmados támogatottsága csökkenni fog a lakosság körében, és április végétől megfordulhat a közhangulat. A mostani helyzet gazdasági-társadalmi következményei tehát kikényszerítik az általa kínált alternatívát, és akkor a határozott intézkedésekkel pillanatnyilag pluszpontokat szerző politikusoknak is át kell gondolniuk, meddig hallgatnak kizárólag a virológusok tanácsaira.

A járvány kezelésével összefüggésben érdeklődés kíséri a diktatórikus szükségállapot bevezetésére tett kelet-európai próbálkozásokat is. Akad, akinek mindenről ugyanaz jut az eszébe: a német média figyelmét nem kerüli el, hogy ilyen a magyar kormányfő is, aki a koronavírussal is a hatalmi ágak önállóságának megszüntetését, a sajtószabadság felszámolását társítja; ő erre fixálódott. A Németországban inkább konzervatívnak számító – bár magyar összehasonlításban akár vadliberálisnak nevezhető – Frankfurter Allgemeine Zeitung a következőket írta pár nappal ezelőtti kommentárjában:

„Orbán Viktor ürügyként akarja használni a koronajárványt a demokrácia azon maradékának felszámolásához, amely tízéves uralma után még létezik Magyarországon. (…) Orbán egyfajta államcsínyt tervez: parlament nélkül akar kormányozni. (…) A drákói büntetések, amelyek hamis hírek terjesztése miatt fenyegetnek, ilyen körülmények között a sajtószabadság végét jelentik.” A kommentár így zárul: „Az EU előtt álló számos kihívás közül nem az a legcsekélyebb, hogy hamarosan egy diktatúra jelenhet meg tagállamainak sorában.”

 

(Borítóképünkon: Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletet tart Berlinben 2020. március 22-én. Merkel azonnali hatállyal házi karanténba vonul, mert koronavírus-fertőzést mutattak ki az egyik orvosánál. MTI/EPA/Clemes Bilan)

Neked ajánljuk