Antony Blinken: nehéz, de szükséges döntés Ukrajna számára a mozgósítási korhatár leszállítása

  • narancs.hu
  • 2024. december 6.

Külpol

25 évről 18-ra kellene levinni a korhatárt az amerikai külügyminiszter szerint, hogy legyen elég katonája az országnak.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter nagyon nehéz, de szükséges döntésnek nevezte Ukrajna számára a mozgósítás korhatárának leszállítását – erről egy szerdán adott interjúban beszélt az amerikai diplomácia januárban távozó vezetője az MTI beszámolója szerint.

Blinken a NATO külügyminiszteri tanácskozását követően a Reuters hírügynökségnek adott átfogó interjúban szükségesnek nevezte a mozgósítás kiterjesztését a 18 és 25 év közötti ukrán állampolgárokra. Ahogy mondta, biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik harcolnak, mert „nem csak a fegyverek, nem csak a hadianyagok, nem csak a pénz, de sorállományú erők is szükségesek a sikerhez”.

„Az, hogy az ukránok miként teszik ezt meg, milyen eszközöket alkalmaznak, hogy több erőt legyenek képesek mozgósítani, az ő döntésük” – fogalmazott Antony Blinken.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a szövetségesek segítségként vállalást tettek arról, hogy támogatják Ukrajnát abban, hogy minden mozgósított katona megkapja a „legmagasabb szintű minőségi kiképzést” és a felszerelést a harctéri bevetéshez. Kiemelt prioritásnak nevezte azt, hogy a jövő év jó részében az anyagi források és hadianyagok mellett elegendő mozgósított katonai erővel is rendelkezzen Ukrajna, illetve, amennyiben a tárgyalás útját választja, azt az erő pozíciójából tudja megtenni.

Az amerikai külügyminiszter szerint a NATO-n belül széles körben osztott meglátás, hogy Ukrajnának többet kell tennie annak érdekében, hogy több embert tudjon a frontra küldeni. Hozzátette, hogy NATO külügyminiszteri tanácsának ülésén nem volt napirenden európai országok katonái Ukrajnába küldésének felvetése, ehelyett a szövetségesek és partnerek arra összpontosítanak, hogy Ukrajna minden erőforrással rendelkezzen az orosz agresszióval szemben. Felhívta a figyelmet a NATO által létrehozott parancsnokságra, amely Ukrajnának a katonai szövetségbe vezető útját hivatott segíteni, valamint arra, hogy egyes országok vállalásokat tettek arra, hogy a parancsnokságot személyzettel töltik fel.

A külügyminiszter kifejtette, hogy gyakorlati lépésekre van szükség Ukrajna NATO-tagsághoz vezető útjának támogatására, amihez ukrán részről is szükségesek reformok. Úgy vélte, hogy Kijev az elmúlt években komoly fejlődést ért el a szükséges reformokban, de többre van szükség katonai téren is ahhoz, hogy a tagságra készen álljon.

Antony Blinken elmondta, hogy vannak egyeztetések a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció képviselőivel, és hozzátette, biztosítják azt, hogy a következő kormányzat rendelkezzen a hivatali ügyek folytatásához szükséges információkkal.

„Biztosítani akarom, hogy utódom, Marco Rubio szenátor képes legyen menet közben átvenni az irányítást, mert a világ nem lassít csak azért, mert mi egy politikai átmenet közepén vagyunk” – fogalmazott, és szándékának nevezte, hogy az új külügyi vezetés erős helyzetben legyen képes folytatni az amerikai külpolitika irányítását, ne kelljen „felvennie a sebességet”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.