Atomtöltet hordozására is alkalmas Iszkander–M rakéták szimulált indításával gyakorlatozott az orosz hadsereg, a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kalinyingrádban, amely Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz terület – adta hírül a Guardian csütörtökön, az orosz–ukrán háború hetvenegyedik napján. Képzelt ellenfél rakétarendszerei, légi támaszpontjai, védett infrastruktúrája ellen zajlott a képzelt hadművelet.
A hírt közlő 444 emlékeztet, hogy amióta Oroszország háborúja elakadt, időről időre emlékezteti a világot, hogy vannak atomfegyverei.
Mariupol acélgyáránál továbbra is folytatódnak a harcok – írja a Telex. Az orosz vezetés azt állította, a civilek menekítését szolgáló humanitárius folyosók működnek, így május 5-én, 6-án és 7-én moszkvai idő szerint 08:00 és 18:00 óra között humanitárius útvonalakat nyitnak meg az Azovsztal acélműből, és ígérik, ez idő alatt nem fognak támadni az orosz katonák. Csütörtökön azonban Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő azt mondta, készítik elő a mariupoli acélgyárban rekedt civilek kimentését, de nem tudnak elindulni, mert az oroszok továbbra is lövik a területet.
Az oroszok által már elfoglalt Melitopolba az orosz védelmi minisztérium sajtóutat szervezett. Ekkor készült a fotó is, amelyen Vlagyimir Kapitonov, 98 éves második világháborús veterán külföldi újságíróknak nyilatkozik. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját
Fotó: MTI/AP
Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donorkonferencián.
A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag „nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát”.
A háború kezdete óta az Európai Unió 4 milliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát – idézte fel von der Leyen.
Bejelentette: a varsói donor-konferencia keretében az EU újabb, 200 millió eurót érő támogatást ajánl fel az ukrajnai belső menekültek megsegítésére. Ukrajna háború utáni felépítéséről az EB elnöke elmondta: „amennyiben képesek leszünk beruházni több százezer milliárd eurót, végrehajtani a reformokat, akkor nemcsak újjáépítjük Ukrajnát, hanem utat is törünk neki az EU-ba”. Magdalena Andersson 23 milliárd dollárt érő támogatást jelentett be Svédország részéről.
Mateusz Morawiecki a konferenciát megnyitó beszédében rámutatott: Ukrajnának napi 12 tonna humanitárius segítségre van szüksége, a jelenlegi segélyszállítmányok ennek 25 százalékát fedezik. Nagyobb eszközök szükségesek az élelmiszer, a higiéniai termékek beszerzésére - emelte ki. Az online bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláhúzta országa uniós tagjelölti státusza gyors elfogadásának fontosságát. Azzal érvelt: Európa nagyobb mértékű egyesítése jó válasz lesz arra, hogy Oroszország „az egységes Európa elleni ütésnek” szánta Ukrajna megtámadását.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.
Az Eurobarométer a felmérést április 13. és 20. között 27 tagállamban, több mint 26 ezer uniós polgár megkérdezésével készítette.
Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget, s 93 százalékuk egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború által érintetteknek.
Az európaiak 88 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia a háború elől menekülőket. A válaszadók 80 százaléka helyeseli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, 66 százaléka szerint Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz,„amikor készen áll”.
A megkérdezettek 80 százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért az orosz oligarchák elleni szankciókkal.
Az európaiak kétharmada egyetért azzal, hogy az Európai Unió anyagilag támogatja az Ukrajnába irányuló katonai felszerelések beszerzését és szállítását. Emellett a válaszadók 75 százaléka szerint az ukrajnai háború azt mutatja, hogy fokozottabb katonai együttműködésre van szükség az Unión belül.
A felmérés szerint a megkérdezettek 86 százaléka támogatja a gáztárolók feltöltését az Unióban a következő telet érintő esetleges földgázhiány kockázatának elkerülése érdekében. A válaszadók 85 százaléka hasznosnak tartja az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelését célzó uniós intézkedéseket, valamint a megújuló energiákba történő beruházásokat.
A megkérdezett európaiak 90 százaléka egyetért azzal, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának korlátozására. Az európai válaszadók 86 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaáraknak jelentős hatásuk van a vásárlóerőre.
Amennyiben Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, az észak-atlanti szövetség már az átmeneti időszakban megnövelheti katonai jelenlétét a Balti-tengeren és Svédország határai körül – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a svéd SVI televíziós csatornának adott interjújában.
Stoltenberg úgy fogalmazott: „biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást azokra a biztonsági igényekre, amelyek az átmeneti időszakban megjelennek majd Svédországnál”. Hozzátette: attól a perctől kezdve, hogy az ország a NATO-tagság mellett dönt, a szövetségnek erős kötelezettsége lesz Svédország biztonságát garantálni, ami már az átmeneti időszakban a NATO-jelenlét megnövelését jelentheti a térségben.
Svédország és Finnország a tervek szerint e hó folyamán hoz összehangolt döntést NATO-tagságukról, reagálva az Ukrajna elleni orosz háborúra. A NATO-főtitkár múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot afelől, hogy felvételük gyorsan megvalósulhat. A két skandináv ország csatlakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.
Moszkva „komoly következményekkel”, köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetőzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz.
