Atomrakétákkal gyakorolt az orosz hadsereg Lengyelország mellett

  • narancs.hu
  • 2022. május 5.

Külpol

Az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal. Napi hírösszefoglaló.

Atomtöltet hordozására is alkalmas Iszkander–M rakéták szimulált indításával gyakorlatozott az orosz hadsereg, a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint Kalinyingrádban, amely Lengyelország és Litvánia közé ékelődő orosz terület – adta hírül a Guardian csütörtökön, az orosz–ukrán háború hetvenegyedik napján. Képzelt ellenfél rakétarendszerei, légi támaszpontjai, védett infrastruktúrája ellen zajlott a képzelt hadművelet.

A hírt közlő 444 emlékeztet, hogy amióta Oroszország háborúja elakadt, időről időre emlékezteti a világot, hogy vannak atomfegyverei.

Mariupol acélgyáránál továbbra is folytatódnak a harcok – írja  a Telex. Az orosz vezetés azt állította, a civilek menekítését szolgáló humanitárius folyosók működnek, így május 5-én, 6-án és 7-én moszkvai idő szerint 08:00 és 18:00 óra között humanitárius útvonalakat nyitnak meg az Azovsztal acélműből, és ígérik, ez idő alatt nem fognak támadni az orosz katonák. Csütörtökön azonban Inna Szovszun ukrán parlamenti képviselő azt mondta, készítik elő a mariupoli acélgyárban rekedt civilek kimentését, de nem tudnak elindulni, mert az oroszok továbbra is lövik a területet.

Ukrajnai h?bor?

 
 

Az oroszok által már elfoglalt Melitopolba az orosz védelmi minisztérium sajtóutat szervezett. Ekkor készült a fotó is, amelyen Vlagyimir Kapitonov, 98 éves második világháborús veterán külföldi újságíróknak nyilatkozik. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját

Fotó: MTI/AP

 Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donorkonferencián.

A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag „nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát”.

A háború kezdete óta az Európai Unió 4 milliárd eurót szánt Ukrajna támogatására, ezen belül az Európába menekültek érdekében 3,5 milliárd eurót mozgósított, az Ukrajnán belül áttelepülők megsegítésére pedig eddig 1,8 milliárd euró továbbítására kötelezte el magát – idézte fel von der Leyen.

Bejelentette: a varsói donor-konferencia keretében az EU újabb, 200 millió eurót érő támogatást ajánl fel az ukrajnai belső menekültek megsegítésére. Ukrajna háború utáni felépítéséről az EB elnöke elmondta: „amennyiben képesek leszünk beruházni több százezer milliárd eurót, végrehajtani a reformokat, akkor nemcsak újjáépítjük Ukrajnát, hanem utat is törünk neki az EU-ba”. Magdalena Andersson 23 milliárd dollárt érő támogatást jelentett be Svédország részéről.

Mateusz Morawiecki a konferenciát megnyitó beszédében rámutatott: Ukrajnának napi 12 tonna humanitárius segítségre van szüksége, a jelenlegi segélyszállítmányok ennek 25 százalékát fedezik. Nagyobb eszközök szükségesek az élelmiszer, a higiéniai termékek beszerzésére - emelte ki. Az online bejelentkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláhúzta országa uniós tagjelölti státusza gyors elfogadásának fontosságát.  Azzal érvelt: Európa nagyobb mértékű egyesítése jó válasz lesz arra, hogy Oroszország „az egységes Európa elleni ütésnek” szánta Ukrajna megtámadását.

 Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.

Az Eurobarométer a felmérést április 13. és 20. között 27 tagállamban, több mint 26 ezer uniós polgár megkérdezésével készítette.

Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget, s 93 százalékuk egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború által érintetteknek.

Az európaiak 88 százaléka támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Uniónak be kell fogadnia a háború elől menekülőket. A válaszadók 80 százaléka helyeseli az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást, 66 százaléka szerint Ukrajna csatlakozhat az EU-hoz,„amikor készen áll”.  

A megkérdezettek 80 százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért az orosz oligarchák elleni szankciókkal.

Az európaiak kétharmada egyetért azzal, hogy az Európai Unió  anyagilag támogatja az Ukrajnába irányuló katonai felszerelések beszerzését és szállítását. Emellett a válaszadók 75 százaléka szerint az ukrajnai háború azt mutatja, hogy fokozottabb katonai együttműködésre van szükség az Unión belül.

A felmérés szerint a megkérdezettek 86 százaléka támogatja a gáztárolók feltöltését az Unióban a következő telet érintő esetleges földgázhiány kockázatának elkerülése érdekében. A válaszadók 85 százaléka hasznosnak tartja az épületek, a közlekedés és az áruk energiahatékonyságának növelését célzó uniós intézkedéseket, valamint a megújuló energiákba történő beruházásokat.

A megkérdezett európaiak 90 százaléka egyetért azzal, hogy európai szintű intézkedéseket kell hozni az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának korlátozására. Az európai válaszadók 86 százaléka vélekedik úgy, hogy az emelkedő energiaáraknak jelentős hatásuk van a vásárlóerőre.

Amennyiben Svédország a NATO-csatlakozás mellett dönt, az észak-atlanti szövetség már az átmeneti időszakban megnövelheti katonai jelenlétét a Balti-tengeren és Svédország határai körül – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a svéd SVI televíziós csatornának adott interjújában.

Stoltenberg úgy fogalmazott: „biztos vagyok benne, hogy találunk megoldást azokra a biztonsági igényekre, amelyek az átmeneti időszakban megjelennek majd Svédországnál”. Hozzátette: attól a perctől kezdve, hogy az ország a NATO-tagság mellett dönt, a szövetségnek erős kötelezettsége lesz Svédország biztonságát garantálni, ami már az átmeneti időszakban a NATO-jelenlét megnövelését jelentheti a térségben.

Svédország és Finnország a tervek szerint e hó folyamán hoz összehangolt döntést NATO-tagságukról, reagálva az Ukrajna elleni orosz háborúra. A NATO-főtitkár múlt héten Brüsszelben biztosította a két országot afelől, hogy felvételük gyorsan megvalósulhat. A két skandináv ország csatlakozását mindazonáltal minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.

Moszkva „komoly következményekkel”, köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetőzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.