Az 50-ből 39 amerikai állam választási rendszerébe nyúltak bele az oroszok
KLvU1NrYJAYQm7VDdKC8iXrQkfjXMaii.jpg

Az 50-ből 39 amerikai állam választási rendszerébe nyúltak bele az oroszok

  • narancs.hu
  • 2017. június 13.

Külpol

Kiderült: olyan mértékű volt az orosz beavatkozás, hogy a teljes választási rendszert újra kell gondolni.

Sokkal nagyobb mértékben nyúltak bele orosz hekkerek a tavalyi amerikai elnökválasztásba, mint azt eddig tudni lehetett. Az oroszok hozzáfértek választói adatbázisokhoz, és közvetlenül választási rendszerekhez is. A nyomozás során kiderült például, hogy Illinois államban a hekkerek megpróbálták törölni vagy megváltoztatni a választói adatbázisokat. A támadók azokhoz a szoftverekhez is hozzáfértek, amelyeket a választás napján használtak a szavazatszámlálók és a választókat regisztrálók, és legalább egy államban hozzáfértek egy pénzügyi adatbázishoz is.

Minderről a Bloomberg számol be három olyan forrásra hivatkozva, akik közelről ismerik a tavaly nyáron kezdődött kibertámadások ügyében indult nyomozásokat. Összesen 39 állam valamely választási rendszerét támadták az oroszok, ez az államok 78 százaléka.

A támadások célja és kifinomultsága annyira aggasztotta az Obama-adminisztrációt, hogy közvetlenül Moszkvának jelezték, mit tapasztalnak – ilyenre korábban nem volt példa. A Fehér Házból csak októberben kétszer hívták a Kremlt a „vörös telefonon”, hogy feltárják, mennyit tudnak Oroszország érintettségéről az ügyben. Az amerikai diplomaták arra is figyelmeztették az oroszokat, hogy a támadások komoly nemzetközi konfliktushoz vezethetnek.

Az Intercept által nyilvánosságra hozott NSA-dokumentumból kiderül, hogy az amerikai hatóságok azt is vizsgálják, Trump kampánycsapatából segítette-e valaki az oroszokat. A nyomozás ugyanakkor az amerikai választási rendszerek törékenységére is rávilágított. Az újabb részletek pont egy héttel az után derültek ki, hogy James Comey volt FBI-vezér arra figyelmeztette a Kongresszust: Moszkva nem fog leállni. „Amerika a célpontjuk – mondta vallomásában Comey. – Vissza fognak jönni.”

Oroszország hivatalosan minden vádat tagad, Vlagyimir Putyin is csak annyit mondott, hogy orosz bűnözők érintettek lehetnek a támadásokban, de hozzájuk a Kremlnek semmi köze nincsen.

via GIPHY

A Bloomberg felteszi a kérdést: ha egyszer az orosz hírszerzésnek hozzáférése volt a választási rendszerekhez, miért nem próbálták meg befolyásolni közvetlenül is a választás eredményét? Az egyik lehetőség, hogy az amerikai figyelmeztetés megtette a hatását, és nem mertek továbbmenni. Egy neve elhallgatását kérő amerikai hivatali forrás szerint viszont valószínűbb az a magyarázat, hogy a rendelkezésre álló pár hónap nem volt elegendő arra az oroszoknak, hogy érdemi befolyást tudjanak szerezni a rendszerek felett. Amerikában ugyanis több mint 7000 különböző közigazgatási egység bonyolítja le az elnökválasztást. Az is valószínű, hogy eredetileg sem a leadott szavazatokat szerették volna megváltoztatni, hanem a választói adatbázisok manipulálásával a választásokba vetett bizalmat akarták aláásni. A hadművelet ugyanis sokkal nagyobb volt annál, mint hogy néhány e-mail feltörésével kényes információkat hozzanak nyilvánosságra.

Egy másik amerikai hivatalnok pedig arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államoknak most három éve van felkészülni a következő elnökválasztásra.

De hogyan derült ki?

Illinoisban vették észre először, hogy valami nem stimmel. A választási irodában 2016 júliusában észlelték, hogy valaki engedély nélkül tölt le adatokat a szerverekről. A hekkerek a választói adatbázisokhoz fértek hozzá, melyek 15 millió szavazó minden személyes adatát tartalmazták, és ebből legalább 90 ezer ember adatait le is töltötték. Az illinoisi betörés adatai alapján kiderült, ugyanazok a hekkerek összesen 36 másik állam rendszerét is megtámadták, Floridában és Kaliforniában pedig az állammal szerződésben álló magáncégeket támadtak. Illinoisban megpróbálták törölni, illetve átírni az adatokat, ez azonban nem sikerült.

Ez a típusú és mértékű beavatkozás a nyilvánosság számára új információ, amely messze túlmutat a kémkedésen vagy a hírszerző tevékenységen, amiről eddig tudni lehetett. A támadások komolyan aggasztották a Fehér Házat, sokkal veszélyesebbnek tartották, mint a kiszivárgott demokrata párti e-maileket. Magáncégeket fogadtak fel, és mindent megtettek, hogy erősítsék a választási rendszerek biztonságát.

Azt, hogy melyik államban mennyire volt sikeres az orosz támadás, nem tudni, a szövetségi FBI-nak ugyanis nincs automatikusan engedélye nyomozni a tagállamokban, és néhány állam megtagadta a teljes együttműködést.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.