Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak a srebrenicai mészárlás áldozatainak családtagjai

  • Narancs.hu/MTI
  • 2020. január 20.

Külpol

A szervezet szeretné elérni, hogy kimondják a holland állam felelősségét.

Panaszt nyújtott be hétfőn a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál a holland állam ellen az 1995-ös srebrenicai mészárlás több mint hatezer áldozatának hozzátartozóit képviselő szervezet, a Srebrenicai Anyák.

A csoportot képviselő ügyvédek a panasz okaként azt nevezték meg, hogy az 1992 és 1995 közötti boszniai háborúban az ENSZ által védett, túlnyomó részt muszlimok lakta Srebrenicát őrző holland ENSZ-békefenntartók nem tettek megfelelő intézkedéseket a hozzávetőleg nyolcezer muzulmán férfi és fiú lemészárlásának megakadályozására. A szervezet szeretné elérni, hogy kimondják a holland állam felelősségét ebben.

A Srebrenicai Anyák 2007 óta folytat jogi küzdelmet ezért Hollandiában - ahol mind a mai napig érzékeny téma a holland kéksisakosok szerepe a srebrenicai népirtásban -, de csak részleges sikerrel járt.
A hágai székhelyű holland legfelsőbb bíróság 2019 júliusában megállapította, hogy Hollandia részben felelőssé tehető hozzávetőleg háromszáz boszniai muszlim haláláért, akiket szerb katonák a srebrenicai mészárlás során meggyilkoltak, miután elhurcolták őket a holland ENSZ-békefenntartók bázisáról. Azt is kimondta ugyanakkor, hogy ez a felelősség csak egészen kis mértékű.
"A legfelsőbb bíróság úgy érvelt, hogy ezeket a férfiakat valószínűleg akkor is megölték volna, ha az enklávéban maradhatnak. Mindazonáltal nem volt tényszerű vita a túlélésük esélyeiről" - hangoztatták hétfőn az ügyvédek, teljesen önkényesnek nevezve a tavalyi ítéletet. Véleményük szerint mindez sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6-os cikkelyét, azaz a tisztességes tárgyaláshoz való jogot.

A Bosznia-Hercegovina keleti részén lévő Srebrenica 1993-tól az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a csupán kézifegyverekkel felszerelt békefenntartók pedig gyakorlatilag semmi ellenállást nem tanúsítottak. Ezután a szerb erők pár nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút lemészároltak. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.