Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már a lehetséges forgatókönyveken dolgozik a bevándorlók biztonságos elhelyezéséről

  • Narancs.hu/MTI
  • 2018. június 26.

Külpol

Az EU-n belül és kívül is létrehoznának központokat.

Hamarosan bemutathatja javaslatait az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán belül és kívül létrehozandó központokról – jelentette kedden az EUObserver brüsszeli hírportál.

A cikkben az ENSZ menekültügyi főbiztosának levelét ismertették, amelyet az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfőjének küldött az előző héten, és amiben mielőbbi egyeztetést sürgetett az érintett európai országokkal az új tervekről.

Filippo Grandi arról számolt be, hogy az UNHCR az IOM-mel közösen dolgozik egy javaslaton ebben az ügyben, amelyet hamarosan az Európai Unió elé fognak tárni. A két szervezet már jelenleg is működtet olyan központokat Líbiában és Nigerben, ahol különválaszthatják a nemzetközi védelemre szoruló menekülteket az Európába tartó gazdasági bevándorlóktól, utóbbiakat pedig visszaküldhetik hazájukba.

Az IOM korábban megerősítette, hogy javaslatokat készítenek hasonló platformok felállításáról, de csak az EU határain belül, de leszögezte, egyelőre semmi nincs véglegesítve. Sajtóhírek szerint viszont az uniós vezetők e heti csúcstalálkozója elé terjesztendő zárónyilatkozat kiszivárgott vázlatában kitérnek majd a menedékkérelmek elbírálására szolgáló központok EU-n kívüli felállítására is. Egyelőre nem világos, hogyan néznének ki ezek a platformok a gyakorlatban, és hol hoznák őket létre.

A szakértők három lehetséges forgatókönyvet emlegetnek ezzel kapcsolatban:

  • az első értelmében megállapodnának bizonyos észak-afrikai országokkal, és ott helyeznék el a tengerből kimentett embereket, a menekültek bekerülnének az UNHCR által vezetett áttelepítési programba, mindenki mást hazatoloncolnának;
  • a második opció az EU-tagállamok közötti egyezségekről, valamint az uniós part- és határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megerősítéséről szól;
  • a harmadik forgatókönyv alapján pedig, amit már egyébként elvetett az Európai Bizottság, az elutasított menedékkérőket harmadik országokban létrehozandó központokba küldenék az EU-ból.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.