Hollandia választás előtt

Az ész a fontos

  • Antal Dániel
  • 2017. április 2.

Külpol

Az európai trumpisták és Putyin rajongói, Marine Le Pen követői meg a Brexit-hívek a „liberális világrend” és a status quo megborulásának következő nagy pillanatát a hollandiai parlamenti választástól várják. De Geert Wildersnek, a romantikus hajviseletű populistának nincs könnyű útja a hatalomba.

A választás tétje lényegesen kisebb bármely magyarországinál, mivel a holland társadalmi intézményrendszer tagoltabb és több ellensúlyt tartalmaz, mint a magyar. Az ország modern alkotmánya több mint kétszáz éve jól szolgál, gazdasági kormányzata a skandináv országokéhoz hasonlóan háromosztatú, azaz az állam jobbára csak akkor avatkozik be a gazdaság fontos kérdéseibe, ha a munkaadók és a munkavállalók szervezetei nem tudnak megállapodni egymással. A legalább fél évezrede kezdődött városiasodás jóvoltából az önkormányzatok társadalmi beágyazottsága és gazdasági ereje jelentős. Egy-egy párt nemhogy a holland belpolitikát, de egyetlen fontos intézményt sem tud uralni. Így a március 15-i parlamenti választások végkimenetele sem fog drámai változásokat hozni a királyság életé­ben.

Az elmúlt évtized meghatározó politikusa a jobboldali liberális Mark Rutte, aki már kétszer vezette győzelemre pártját, a Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) nevezetű formációt. Most is jó eséllyel száll versenybe harmadik kormányfői megbízásáért; sok tekintetben ő testesíti meg a holland vezető ideálját, nyugodt, pragmatikus, barátságos és távolságtartó. Beáll mögéd a sorba egy kávéért Hága belvárosában, ha épp ott van dolga munka után. Az állami látogatásokra egyedül jár, a magánéletéről annyit tudunk, hogy egyedülálló, még a nemi orientációja sem ismert. A 2010-es választások után, a gazdasági világválság sűrűjében olyan tekintélyt szerzett kisebbségi kormánya élén, amivel 2012-ben az előre hozott választásokat magabiztosan nyerte meg. Ezekben az időkben józan pragmatizmussal segített konszenzust kialakítani azokról a gazdasági és jóléti megszorításokról, versenyképességet növelő intézkedésekről, amelyek Hollandiát újra növekedési pályára állították. A legtöbb választó számára ma az egészségügyi ellátás színvonalának és megfizethetőségének a javítása a legfontosabb kérdés, s ebben leginkább Ruttét és a VVD-t tartják a kompetens politikai erőnek.

 

Szórt mezőny

A választáson várhatóan sok, 10-12 párt szerez majd mandátumot. Minthogy közülük több is egyazon ideológiai mezőben mozog, viszonylag nagy az átjárás közöttük: három héttel az esemény előtt csupán a szavazók egyharmada tartotta véglegesnek a választását. A Munkáspárt (Partij van de Arbeid, PvdA) 2012-ben – akkori népszerű vezetőjének köszönhetően – hajszálnyira megközelítette a VVD-t (a kisebb baloldali pártok szavazói az első hely reményében szavaztak rá), ám nem sikerült Ruttét megelőznie, s így a PvdA alárendelt szerepbe szorult a jelenleg is hatalmon lévő nagykoalícióban. Emiatt viszont a markáns baloldali szavazók elfordultak tőle, sőt, két muszlim képviselője új, a török és marokkói baloldali szavazókat megszólító kis párttal rukkolt elő. A húsz éve nyeretlen baloldal vezető ereje most a zöld balos GroenLinks, ők távolabb állnak a liberális és jobbközép pártoktól, mint a Munkáspárt.
A holland baloldali pártok – hasonlóan német elvbarátaikhoz – egy pragmatikus, centrista, a balközép szavazók számára is megnyerő politikus árnyékában élnek, s most attól tartanak, hogy a populista Geert Wilders első helyét megelőzendő sok, egyébként velük rokonszenvező polgár átszavaz majd Ruttére. Jelenleg egyetlen párt támogatottsága sem éri el a 20 százalékot – viszont a VVD vezeti a választók másodlagos preferencialistáját. Rutte némileg megkopott népszerűsége dacára szinte bármilyen párosításban és bármilyen vezetői tulajdonság megítélésében népszerűbb az összes pártvezetőnél.

Mindebből az is következik, hogy a szubverzív populisták, azaz Geert Wilders Szabadságpártja (Partij voor de Vrijheid, PVV) csak szerfölött meglepő és valószínűtlen végkimenetben szereznének befolyást Hollandia jövőjére. A PVV – az osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) hasonlóan – liberális gyökerű populista párt, a VVD-ből vált ki, s azután lett belőle jelentős tényező, hogy az ezredforduló táján szintén leg­inkább liberális populistának nevezhető Pim Fortuyn felforgatta Hollandia politikai életét. Fortuynt a 2002-es választási győzelem kapujában egy radikális állatvédő meggyilkolta; a nála kevésbé karizmatikus, kicsit furcsa külsejű Wilders az általa teremtett térben, szívós munkával rakta össze a maga populista szervezetét. A gazdasági válság legsúlyosabb pillanataiban a kelet-európai bevándorlók ellen hangolt – ebből a magyarok speciel kimaradtak, lévén Wilders felesége magyar, s a nagy hordószónok maga is gyakran jár Budapesten (és barátkozik Orbán Viktorral). A PVV ma már inkább a muszlimoktól félti a holland nők és a melegek jogait, az állam és az egyház elválasztását, meg a tiszta, csinos holland utcákat – de ők kardoskodnak a Nexit mellett is, azaz azért, hogy Hollandia népszavazás útján lépjen ki az unióból.

 

Ki veszélyezteti a nők és a melegek jogait?

Wilders az elmúlt öt év közvélemény-kutatásait szinte végig vezette – ám támogatottsága és témáinak népszerűsége nem kimagasló, és politikai elszigeteltsége teljes. A legtöbb, amire vágyhat, a kisebbségi VVD-kormány külső támogatása – erre 2011–12-ben volt is példa –, ám paradox módon ez a várakozás éppen Ruttét erősítheti, hisz sok választó pontosan ezt megakadályozandó erősítené a jelenlegi kormányfő alkupozícióját. Wilders áttörését az is valószínűtlenné teszi, hogy sem egyre durvább stílusa, sem bevándorlásellenessége, sem EU-ellenessége nem szólít meg tömegeket, ő maga pedig toronymagasan vezeti az elutasított politikusok listáját. Hollandiában nem népszerű a brithez hasonló EU-ellenesség – az itteni euroszkeptikusok egyik célja az, hogy az abszolút számokban ötödik, arányaiban negyedik legnagyobb nettó befizető Hollandia küzdje ki a korrupt keleti tagállamok támogatásának és a görögök reménytelen finanszírozásának lecsapását, és megcsáklyázza az ukrán csatlakozást. A brit harakirit közelről szemlélő hollandok körében a korábban sem túl népszerű Nexit az elmúlt évben jelentősen veszített a vonzerejéből – a szélsőbal EU-ellenes szavazóival együtt ez a tábor összesen 25 százalékot ad.

Hollandiában két nagyságrenddel több bevándorló és menekült van, mint Magyarországon, s a holland vallási toleranciát, a nők és melegek jogait megkérdőjelező muszlim menekültekkel és bevándorlókkal szembeni szkepszis valóban fontos kampánytéma. Ám míg Wilders agresszív, kirekesztő javaslatokkal bombáz, a többi párt inkább arról vitatkozik, hogy milyen extra alkotmányos védelmet adjanak a Trumphoz, Farage-hoz, Le Penhez és Wildershez hasonló populisták esetleges kormányra kerülése esetére a nőknek, a melegeknek, a fogyatékosoknak. A wildersi politika korlátait mutatja, hogy ugyan a választók fele nem szeretne több közel-keleti fiatal férfit beengedni az országba, de a már itt lévő menekültek esetében a pártok és a választók nagy többsége több, a beilleszkedést szolgáló intézkedést vezetne be, többek között az első naptól kezdve kötelező és ingyenes hollandnyelvtanfolyamot.

Lapzártánkkor a VVD és a PVV támogatottságát nagyjából egyenlőnek mérik, de egyik sem éri el a 20 százalékot. Korábban a választók a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket gyakran azzal fejezték ki, hogy a közvélemény-kutatásokon a PVV-t favorizálták, de az éles szavazáson a biztonságosabb megoldásra voksoltak. Az európai populisták azt remélik, hogy ez most fordítva lesz: a hollandok politikailag korrektnek mutatkoznak a közvélemény-kutatók előtt, de a szavazófülkében, ahol senki nem látja, mégis az inkorrekt megoldást választják.

 

*

Wilders pártjának első helye erős ideológiai muníciót adna számukra, de erősítené a francia Nemzeti Front és a német AfD pozícióját az európai szinten lényegesen fontosabb francia elnökválasztáson és a német parlamenti szavazáson. Hollandiában is komoly önvizsgálatot tenne szükségessé – de sem a holland belpolitikán, sem a Magyarországot közvetlenül érintő holland EU-politikán nem tudna érdemben változtatni. Rutte és a VVD győzelme viszont két irányba terelheti Hollandiát. A negatív kimenet szerint a kormánytöbbséghez három, négy, öt megegyezésre képtelen párt koalíciójára volna szükség, de a választásról választásra mindinkább szétaprózódó parlamenti frakciók képtelenek lesznek ilyet kiizzadni. A szomszédos Belgiumban az elmúlt években gyakran fordult elő ilyesmi – mindez az uniós döntéshozatalt is bénítja, s a populisták meséjét erősíti. Ha viszont a VVD vezetésével sikerül stabil kormányt alakítani, az a populizmussal hadakozó centrista pártok számára lehet nagy biztatás, és segítheti a zaklatott európai politika normalizálódását is.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.