A legújabb Eurobarométer az EU mind a 28 tagállamában, összesen mintegy 28 ezer állampolgárt kérdezett meg több fontos kérdésről, hogy ily módon próbálja meg jobban megismerni a polgárok véleményét és elvárásait a Parlament és az egész Európai Unió tevékenységével kapcsolatban. Az elemzésből kiderül, mit gondolnak az emberek például az Európai Unióról,az európai integrációról, és mit várnak mindezektől.
A magyarok Európához kötődése kimagasló
A jelentés szerint a magyarországi válaszadók az átlagnál pozitívabban viszonyulnak az Unióhoz. Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom ország lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Ez lényegesen meghaladja a 65 százalékon álló EU-átlagot.
2018 folyamán többségbe kerültek, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az Unióban, és azok száma is nőtt, akik azt gondolják, hogy az Unió figyelembe veszi Magyarország érdekeit. Azok az uniós polgárok, akik negatívan vélekednek az Unióról, általában azt kifogásolják, hogy túlságosan bürokratikus, és az a véleményük, hogy a fenntartása csak kidobott pénz. Minden második magyar válaszadó szemléletében az EU kizárólag pozitív értéktartalommal van jelen.
A magyarok 53 százaléka elégedett az EU-n belüli demokráciával, ez valamivel magasabb mint az EU-s átlag.
Az Uniót polgárainak nagyjából háromnegyede modernnek, kétharmada demokratikusnak és valamivel több, mint a fele előretekintőnek és védelmezőnek látja.
| ||
A felmérésből az is kiderül, hogy az uniós ügyek egyre jobban érdeklik a magyar lakosságot. A felmérés tanusága szerint 2018 folyamán nőtt Magyarországon az uniós témák iránti érdeklődés és az azokról való tájékozottság: a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot. Ezzel a magyarok tájékozottsága felülmúlja az uniós átlagot (52%).
Az Unió legnagyobb problémája: a bevándorlás
Az Európai Unió polgárai fő kihívásnak – minden más problémát fontosságban messze maga mögé utasítva – a bevándorlást tartják. Svédország és Portugália kivételével az összes tagállam lakossága az Európai Uniót érintő legégetőbb kihívásnak a bevándorlást jelölte meg.
A válaszadókat az egyik legjobban megosztó kérdés, hogy országuknak segíteni kellene-e a menekülteket. A magyar lakosság kétharmada segítségnyújtás-ellenes, és a többség (52%) nem támogatja az uniós közös európai bevándorlási politikát sem. Ami talán nem meglepő eredmény a kormány szisztematikus bevándorlás ellenes kampánysorozata után.
Az elemzés arról is ír, hogy míg a más EU-tagállamokból érkező bevándorlókkal szemben az uniós összlakosság csupán 30 százalékának vannak ellenérzései, az EU-n kívülről érkezők bevándorlása minden második uniós polgárban (53%) negatív érzéseket kelt. Kiemelkedően magas ez utóbbiak aránya Magyarországon (75%). A magyaroknál csak a csehek és a szlovákok nézik még rosszabb szemmel az Unió területére kívülről érkezőket. A sor másik végén ebben a kérdésben Svédország és az Egyesült Királyság lakossága áll.
A legnagyobb magyar probléma ugyanakkor az egészségügy
Az Európai Unió polgárai legégetőbb kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus hazai vonatkozásban nem jelenik meg problémaként. Magyarországon messze a legtöbben az egészségügyi és szociális biztonságot érzik az ország fő problémájának. A második legtöbbek által említett probléma Magyarországon az áremelkedés. A bevándorlás a harmadik helyre szorul: csupán minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként.
Honnan tájékozódnak?
Az elemzés kitér arra is, hogy a lakosság milyen forrásokból tájékozódik. Magyarországon még mindig a tévé a fő információforrás, de a legfiatalabbaknál már átvette a vezetést az internet, amely az eggyel idősebbek, tehát a 25–39 évesek korcsoportjában is kezdi megközelíteni a televízió szerepének a mértékét. Az írott sajtó és a rádió már jobbára csak másodlagos információs csatornákként funkcionálnak, bár az ezekből is tájékozódók aránya még nem elhanyagolható: 25, illetve 40 százalék.
Magyarországon 2018 tavaszáról őszre a televízió iránti bizalom némileg megcsappant: a bízók aránya 55-ről 50 százalékra csökkent, miközben a nem bízók aránya 42-ről 47 százalékra emelkedett.
De még mindig magasabb az arányuk, mint a nyomtatott sajtóban, ahol bizalmatlanok vannak túlsúlyban: 42 százalék bízik benne, 52 százalék nem. EU-s viszonylatban magas Magyarországon az internetben bízók aránya: 48 százalék, ami jelentősen meghaladja az EU összlakosságát jellemző 32 százalékot.
