Az Európai Bizottság beutazási tilalom elrendelését javasolja

  • narancs.hu
  • 2020. március 16.

Külpol

Harminc napos korlátozás elrendelésére szólította fel a tagállamok vezetőit a Bizottság. Csak azok léphetnének be harmadik országokból, akiknek muszáj.

Ursula Von der Leyen, a Bizottság elnöke a G7-országok vezetőivel tartott videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a javasolt tilalom kezdetben harminc napig tartana, de meghosszabbítása sincs kizárva. Kivételt képeznének a korlátozás alól a diplomaták, az áruszállítók, a szomszédos országokból ingázók, az EU-állampolgárok családtagjai, továbbá a hosszú távú tartózkodási engedéllyel rendelkezők. „Minél kevesebbet utazunk, annál hatékonyabban tudjuk feltartóztatni a vírust” – idézi az MTI.

Von der Leyen hozzátette: a beutazási tilalom hatékonyságának növelése érdekében hasonló intézkedéseket kell foganatosítania a schengeni övezet azon négy országának (Izlandnak, Liechtensteinnek, Norvégiának és Svájcnak) is, melyek nem tagjai az EU-nak.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ugyancsak a nem szükségszerű utazások mérséklésének fontosságát hangoztatta, azonban ő is leszögezte, hogy fenn kell tartani az áruk szabad mozgását, az egészségügyi rendszereknek pedig fel készülniük az elkövetkező hetek kihívásaira. „Egy igen komoly válsággal nézünk szembe, amely hosszú ideig fog tartani” – mondta.

Michel, aki egyben Belgium egykori miniszterelnöke, bejelentette, hogy kedden videoértekezletet tartanak a tagországok állam-, illetve kormányfőinek részvételével, és itt hivatalosan is javaslatot fog tenni az intézkedések elrendelésére. Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság szakemberei úgy látják, hogy ha a javaslatot elfogadják a döntésben egyedül illetékes nemzeti hatóságok, akkor nem lesz többé szükség a schengeni belső határellenőrzések szigorítására.

Eurócsoport: az uniós gazdaság „háborúhoz hasonló” körülmények közé került

Ezelőtt nem sokkal az EU pénzügyminiszterei értékelték a helyzetet. Mario Centeno, az eurócsoport elnöke Brüsszelben azt mondta: az Európai Unió „háborúhoz hasonló” körülmények közé került, a gazdaságot érintő negatív hatások hosszú távú orvoslása sikere érdekében hosszú küzdelemre kell felkészülni - jelentette ki hétfőn.

Centeno arra figyelmeztetett, hogy a járvány ideje alatt az európai gazdaságot érő hatások egy háborús időszak hatásaival egyenértékűek, amelyet követően elhúzódó helyreállítási folyamatra kell számítani. „Nem szabad áltatnunk magunkat. Tudjuk, hogy a vírusfertőzés még nem érte el a csúcspontját. Az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Meg kell tenniük az átmeneti, de elhúzódó harc első lépéseit. Az elszigetelődés gazdaságainkat háborús időkhöz hasonlatos helyzetbe hozza” – mondta Centeno.

Információk szerint az eurócsoportot alkotó miniszterek várhatóan az Európai Bizottság által előterjesztett, az állami túlköltekezésre vonatkozó szabályok alóli mentességről szóló javaslatokat írják majd alá, amely különösen az erősen eladósodott, valamint a koronavírus-fertőzés által leginkább sújtott Olaszország számára fontos. Az intézkedések egyebek mellett magukban foglalhatják sürgős pénzeszközök mozgósítását különösen a kisvállalkozások számára. „Gondoskodni fogunk arról, hogy az EU költségvetési, vagy az állami támogatást érintő szabályai ne akadályozzák a gazdaságaink támogatását” – tette hozzá, az eurócsoport elnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.