Az orosz alkotmánybíróság rábólintott: jöhet még 12 év Putyin

  • narancs.hu
  • 2020. március 16.

Külpol

Valentyina Tyereskova űrhajós kérte, maradjon még pár évet.

Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból (most már ötödjére) elindulhasson az elnökválasztáson.

Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson (bár ezt úgy igazán már 2012-ben sem tehette volna, ha a rendszerváltás utáni alkotmány szelleméből indul ki). Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében viszont a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke – számol be az MTI moszkvai tudósítója.
Vlagyimir Putyin mostanra már 20 éve áll Oroszország élén. KGB-s karrierjét követően 2000 és 2008 között elnök volt (mivel az akkori államfői mandátum csak négy évig tartott), majd 2012-tól négy évig miniszterelnök, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után (és itt a hangsúly az egymást követőn, és nem a kettőn volt) egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között tehát Oroszország elnöke átmenetileg, Putyin bábja, Dmitrij Medvegyev volt, majd őt követően ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbíttatta.

Az űrhajós javasolta

Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta múlthéten a Dumában az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét „nulláról” lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.
Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, és úgy fogalmazott: ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek. (Csak mellékesen jegyezzük meg: a mostani autokraták előszeretettel hoznak fel nyugati példákat, hogy legitimálják saját lépéseiket. Nagy divat ugyanis demokratikus sajátosságokból mozaikszerűen összepakolni egy demokráciának látszó, de autokráciaként működő rendszert.)

Áprilisban népszavaznak róla
Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. Erről április 22-én országos népszavazást fognak tartani. Függetlenül a koronavírustól – eddig úgy tűnik.

Putyin január 15-én terjesztett elő egy alaptörvény-módosítási csomagot – amely egyrészt (akkori tudásunk szerint) megágyazott volna annak, hogy Putyin búcsút vegyen az elnökségtől, kiemelte volna az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását (nehogy már mindenféle emberi jogi egyezmények beleszóljanak az orosz ügyekbe), valamint a konkrét szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

Orvosok, sportolók, vállalkozók, művészek írták az alkotmányt

Éveleji cikkünkben hosszabban foglalkoztunk az orosz alkotmánymódosítással – mivel akkoriban felmerült, hogy Putyin esetleg 2024-ben búcsút mondana az elnöki pozíciónak, és valamiféle kreatívabb módon befolyásolná onnantól az orosz politikát. Mint megírtuk, a tervezett változtatásokat egy 75 fős munkacsoport végezte, amely a The Bell független hírportál szerint szimbolikus szerepet játszik, hiszen mindössze 11 jogász van a tagjai között – a többiek orvosok, sportolók, vállalkozók, művészek. „Valójában az lesz a feladata, hogy szavakba öntse, amiről a Kreml már döntött” – írja a lap. Az elkészült szöveget népszavazással legitimálnák – még ha az orosz voksok tisztasága nem feltétlenül is borítékolható.

Ráadásul már akkor sem lehetett kizárni, hogy az egész hatalomból való távozás nem több színjátéknál. A sportolókból és művészekből összeállt alkotmányozó tanács ugyanis (felsőbb utasításra) bármelyik javaslatot felülírhatja. „Sőt még azt is javasolhatja, hogy alternatíva hiányában Putyin inkább lássa el további hat vagy tizenkét évig az elnöki teendőket” – jeleztük. Úgy tűnik, nem hiába voltunk óvatosak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.