Az orosz alkotmánybíróság rábólintott: jöhet még 12 év Putyin

  • narancs.hu
  • 2020. március 16.

Külpol

Valentyina Tyereskova űrhajós kérte, maradjon még pár évet.

Jogszerűnek ismerte el az orosz alkotmánybíróság az ország alaptörvényének módosításáról rendelkező jogszabályt, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy Vlagyimir Putyin újból (most már ötödjére) elindulhasson az elnökválasztáson.

Putyin a jelenleg érvényes alkotmány korlátozó rendelkezése értelmében nem jelöltethetné magát a 2024-ben esedékes elnökválasztáson (bár ezt úgy igazán már 2012-ben sem tehette volna, ha a rendszerváltás utáni alkotmány szelleméből indul ki). Az eddigi periódusokat lenullázó új szabályozás értelmében viszont a hivatalban lévő államfő még két, egyenként hatéves ciklus erejéig lehet Oroszország elnöke – számol be az MTI moszkvai tudósítója.
Vlagyimir Putyin mostanra már 20 éve áll Oroszország élén. KGB-s karrierjét követően 2000 és 2008 között elnök volt (mivel az akkori államfői mandátum csak négy évig tartott), majd 2012-tól négy évig miniszterelnök, mert az orosz alkotmány megtiltotta, hogy valaki két egymást követő ciklus után (és itt a hangsúly az egymást követőn, és nem a kettőn volt) egy harmadikra is megválasztható legyen. 2008 és 2012 között tehát Oroszország elnöke átmenetileg, Putyin bábja, Dmitrij Medvegyev volt, majd őt követően ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbíttatta.

Az űrhajós javasolta

Valentyina Tyereskova kormánypárti képviselő, a világ első női űrhajósa javasolta múlthéten a Dumában az 1993-ban elfogadott alaptörvény olyan értelmű újabb módosítását, hogy Putyin elnökségeinek számát ismét „nulláról” lehetne indítani. Az Egységes Oroszország párt frakciójának vezetői még aznap támogatásukról biztosították Tyereskova javaslatát.
Ugyancsak aznap Putyin a parlament alsóházában elhangzott beszédében azt mondta, lehetségesnek tart egy olyan alkotmánymódosítást, amely lehetővé tenné számára, hogy újraindulhasson az államfői tisztségért, ha ez ellen nem lenne ellenvetése az alkotmánybíróságnak. Felidézte Franklin D. Roosevelt esetét, aki négyszer töltötte be az amerikai elnök tisztségét az országa számára nehéz időkben, és úgy fogalmazott: ez mutatja, hogy alkalomadtán az ilyen korlátozások feleslegesek. (Csak mellékesen jegyezzük meg: a mostani autokraták előszeretettel hoznak fel nyugati példákat, hogy legitimálják saját lépéseiket. Nagy divat ugyanis demokratikus sajátosságokból mozaikszerűen összepakolni egy demokráciának látszó, de autokráciaként működő rendszert.)

Áprilisban népszavaznak róla
Miután a szövetségi törvényhozás mindkét háza és a regionális parlamentek is megerősítették, Putyin szombaton aláírta az alkotmánymódosításról rendelkező törvényt, és azt normakontrollra továbbküldte az alkotmánybíróságnak. Erről április 22-én országos népszavazást fognak tartani. Függetlenül a koronavírustól – eddig úgy tűnik.

Putyin január 15-én terjesztett elő egy alaptörvény-módosítási csomagot – amely egyrészt (akkori tudásunk szerint) megágyazott volna annak, hogy Putyin búcsút vegyen az elnökségtől, kiemelte volna az orosz alkotmány nemzetközi joggal szembeni prioritását (nehogy már mindenféle emberi jogi egyezmények beleszóljanak az orosz ügyekbe), valamint a konkrét szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

Orvosok, sportolók, vállalkozók, művészek írták az alkotmányt

Éveleji cikkünkben hosszabban foglalkoztunk az orosz alkotmánymódosítással – mivel akkoriban felmerült, hogy Putyin esetleg 2024-ben búcsút mondana az elnöki pozíciónak, és valamiféle kreatívabb módon befolyásolná onnantól az orosz politikát. Mint megírtuk, a tervezett változtatásokat egy 75 fős munkacsoport végezte, amely a The Bell független hírportál szerint szimbolikus szerepet játszik, hiszen mindössze 11 jogász van a tagjai között – a többiek orvosok, sportolók, vállalkozók, művészek. „Valójában az lesz a feladata, hogy szavakba öntse, amiről a Kreml már döntött” – írja a lap. Az elkészült szöveget népszavazással legitimálnák – még ha az orosz voksok tisztasága nem feltétlenül is borítékolható.

Ráadásul már akkor sem lehetett kizárni, hogy az egész hatalomból való távozás nem több színjátéknál. A sportolókból és művészekből összeállt alkotmányozó tanács ugyanis (felsőbb utasításra) bármelyik javaslatot felülírhatja. „Sőt még azt is javasolhatja, hogy alternatíva hiányában Putyin inkább lássa el további hat vagy tizenkét évig az elnöki teendőket” – jeleztük. Úgy tűnik, nem hiába voltunk óvatosak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.