Az Európai Parlament jóváhagyta az Ukrajnának szánt 35 milliárd eurós hitelt

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. október 22.

Külpol

A makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, ami egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós parlament kedden.

Az 518 szavazattal, 56 ellenében és 61 tartózkodás mellett jóváhagyott új makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében

 az orosz központi banknak az uniós bankokban befagyasztott pénzeszközeiből származó kamatbevételeket bocsátják majd Ukrajna rendelkezésére.

A pénzeszközök segítenek Ukrajnának az EU-kölcsön, valamint a G7-partnerek által nyújtott kölcsönök költségeinek fedezésében és a hiteltörlesztésben. Míg a mechanizmus pénzeszközei a hitelek költségeinek fedezésére és visszafizetésére használhatók fel, Kijev az MFA-ből származó összeget saját belátása szerint használhatja fel. Az új makroszintű pénzügyi támogatásból származó összegeket 2025 végéig folyósítják. A kölcsön folyósításának feltétele, hogy Ukrajna továbbra is elkötelezze magát a hatékony demokratikus mechanizmusok fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, valamint további, egyetértési megállapodásban rögzíteni tervezett politikai feltételek teljesítése mellett.

Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik. Az EU szerint ezek a bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani őket.

Az Európai Unió Tanácsa az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján fogja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel 2024-ben elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.

A szavazási jegyzőkönyv alapján a hvg.hu arról ír, a magyar EP-képviselő közül csak a két DK-s, Dobrev Klára és Molnár Csaba támogatta a javaslatot. A Tisza Párt hét képviselője közül hatan tartózkodtak, a hetedik, Magyar Péter neve nem szerepel a listán, vagyis nem szavazott. Csakúgy, mint az összes fideszes politikus, közülük egyik sem adott le szavazatot. A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna pedig az előterjesztés ellen foglalt állást.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.