Az izraeli hadsereg elismerte, valószínűleg izraeli katona lőtte le a palesztin újságírónőt

Külpol

Azt állítják,  tévedésből. Nem dönthető el egyértelműen, és az érintettek ellen nem indul bűnügyi vizsgálat, mert "nem merült fel szándékosság gyanúja".

Az izraeli hadsereg hétfőn közzétett vizsgálata szerint valószínűleg egy izraeli katona ölte meg tévedésből Sirín Abu Akla palesztin újságírónőt, az al-Dzsazíra, a katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. 

A négy hónappal korábbi, első állásponttal ellentétben a népszerű riporternő a dzsenini menekülttáborban, tűzharc idején bekövetkezett halálának alapos vizsgálata azt a változatot erősítette meg, hogy Sirín Abu Akla egy izraeli katona téves lövése miatt vesztette életét.

Az izraeli hadsereg szakemberei azonban továbbra is úgy vélik, hogy

nem dönthető el egyértelműen, és az érintettek ellen nem indul bűnügyi vizsgálat, mert "nem merült fel szándékosság gyanúja".

Az alapos nyomozás megváltoztatta a hadsereg első, nem sokkal az eset után közzétett álláspontját, mely szerint a palesztinok oldaláról érkezett lövés végzett volna az újságírónővel. A nyomozás későbbi szakaszában a hadsereg nyomozói úgy vélték, hogy csak a lövedék vizsgálatával lehet megállapítani, hogy palesztin vagy izraeli fegyverből származott-e a golyó.

Miután a palesztinok átadták a lövedéket az amerikaiaknak, ballisztikai vizsgálattal az állapították meg, hogy nem lehet biztosan eldönteni, ki lőtte ki azt. Az amerikai jelentés azonban az új izraelihez hasonlóan leszögezte, hogy valószínűleg az izraeli katonák fegyveréből eredt a gyilkos lövedék.

A hétfői izraeli jelentés szerint izraeli katonák páncélozott katonai járművekkel körözött palesztinok letartóztatására Dzseninbe hatoltak, ahol több mint egy órán át tartó tűzharcba kerültek, s az egyik páncélozott járműben tartózkodó katona a palesztin fegyveresek felé lőve találhatta el véletlenül Sirín Abu Aklát.

"Sok irányba viszonozták a tüzet, amerre azonosították a rájuk lövő fegyvereseket" – nyilatkozta egy katonai forrás a ynetnek. "Nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy tűz alá került katona lőtte le véletlenül, bár ismét nem lehet biztosan megállapítani, hogy ki találta el" – tette hozzá.

A katonai főügyész az összegyűjtött megállapítások alapján úgy határozott, hogy nem merült fel bűncselekmény gyanúja, amely indokolná bűnügyi eljárás megindítását. A hadsereg adatai szerint az év eleje óta több mint 70 alkalommal lőttek Dzseninben izraeli katonákra, mely a hasonló ciszjordániai esetek több mint 80 százaléka.

A jelentés hétfői közzététele után Sirín Abu Akla családja bejelentette, ők már négy hónapja tudják, hogy egy  izraeli katona ölte meg az újságírónőt. A család háborús bűnnel vádolta meg Jeruzsálemet, s szerintük Izrael megpróbál kibújni a felelősség alól, miután számos más vizsgálóbizottság szerint izraeli golyó végzett a riporternővel.

"Mivel Izrael nem képes felelősséget vállalni tetteiért, sürgetjük a nyomozás megindítását és tárgyalás lefolytatását a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnál. Sirín meggyilkolását nem szabad a szőnyeg alá söpörni"– jelentette be a megölt újságírónő rokonsága.

Nabil Abu Rudina, a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász szóvivője a jelentésre azt válaszolta, hogy az izraeli nyomozás új kísérlet a riporternő meggyilkolásáért vállalt felelősség elkerülésére.

Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, ahol településeket és kelet-jeruzsálemi lakónegyedeket hozott létre, melyekben csaknem félmillió izraeli él. A palesztinok ezt a területet jövőbeli államuk legfőbb részének tekintik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.