Az izraeli hadsereg elismerte, valószínűleg izraeli katona lőtte le a palesztin újságírónőt

Külpol

Azt állítják,  tévedésből. Nem dönthető el egyértelműen, és az érintettek ellen nem indul bűnügyi vizsgálat, mert "nem merült fel szándékosság gyanúja".

Az izraeli hadsereg hétfőn közzétett vizsgálata szerint valószínűleg egy izraeli katona ölte meg tévedésből Sirín Abu Akla palesztin újságírónőt, az al-Dzsazíra, a katari pánarab televíziós hálózat riporterét május 11-én – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. 

A négy hónappal korábbi, első állásponttal ellentétben a népszerű riporternő a dzsenini menekülttáborban, tűzharc idején bekövetkezett halálának alapos vizsgálata azt a változatot erősítette meg, hogy Sirín Abu Akla egy izraeli katona téves lövése miatt vesztette életét.

Az izraeli hadsereg szakemberei azonban továbbra is úgy vélik, hogy

nem dönthető el egyértelműen, és az érintettek ellen nem indul bűnügyi vizsgálat, mert "nem merült fel szándékosság gyanúja".

Az alapos nyomozás megváltoztatta a hadsereg első, nem sokkal az eset után közzétett álláspontját, mely szerint a palesztinok oldaláról érkezett lövés végzett volna az újságírónővel. A nyomozás későbbi szakaszában a hadsereg nyomozói úgy vélték, hogy csak a lövedék vizsgálatával lehet megállapítani, hogy palesztin vagy izraeli fegyverből származott-e a golyó.

Miután a palesztinok átadták a lövedéket az amerikaiaknak, ballisztikai vizsgálattal az állapították meg, hogy nem lehet biztosan eldönteni, ki lőtte ki azt. Az amerikai jelentés azonban az új izraelihez hasonlóan leszögezte, hogy valószínűleg az izraeli katonák fegyveréből eredt a gyilkos lövedék.

A hétfői izraeli jelentés szerint izraeli katonák páncélozott katonai járművekkel körözött palesztinok letartóztatására Dzseninbe hatoltak, ahol több mint egy órán át tartó tűzharcba kerültek, s az egyik páncélozott járműben tartózkodó katona a palesztin fegyveresek felé lőve találhatta el véletlenül Sirín Abu Aklát.

"Sok irányba viszonozták a tüzet, amerre azonosították a rájuk lövő fegyvereseket" – nyilatkozta egy katonai forrás a ynetnek. "Nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy tűz alá került katona lőtte le véletlenül, bár ismét nem lehet biztosan megállapítani, hogy ki találta el" – tette hozzá.

A katonai főügyész az összegyűjtött megállapítások alapján úgy határozott, hogy nem merült fel bűncselekmény gyanúja, amely indokolná bűnügyi eljárás megindítását. A hadsereg adatai szerint az év eleje óta több mint 70 alkalommal lőttek Dzseninben izraeli katonákra, mely a hasonló ciszjordániai esetek több mint 80 százaléka.

A jelentés hétfői közzététele után Sirín Abu Akla családja bejelentette, ők már négy hónapja tudják, hogy egy  izraeli katona ölte meg az újságírónőt. A család háborús bűnnel vádolta meg Jeruzsálemet, s szerintük Izrael megpróbál kibújni a felelősség alól, miután számos más vizsgálóbizottság szerint izraeli golyó végzett a riporternővel.

"Mivel Izrael nem képes felelősséget vállalni tetteiért, sürgetjük a nyomozás megindítását és tárgyalás lefolytatását a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnál. Sirín meggyilkolását nem szabad a szőnyeg alá söpörni"– jelentette be a megölt újságírónő rokonsága.

Nabil Abu Rudina, a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász szóvivője a jelentésre azt válaszolta, hogy az izraeli nyomozás új kísérlet a riporternő meggyilkolásáért vállalt felelősség elkerülésére.

Izrael 1967-ben foglalta el Jordániától Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, ahol településeket és kelet-jeruzsálemi lakónegyedeket hozott létre, melyekben csaknem félmillió izraeli él. A palesztinok ezt a területet jövőbeli államuk legfőbb részének tekintik.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.