Páncéltörő fegyverrel lőttek az orosz katonák egy autóra Mariupolban, miközben elvileg tűzszünet volt, mert az Azovsztal acélgyárból épp civileket menekítettek ki – állította pénteken az Azov zászlóalj a BBC szerint, de mint a Telex írja, a brit lap nem tudta független forrásból megerősíteni az információt.
A hírek szerint az acélgyár alatti bunkerekben még 200 civil, közöttük legalább 20 gyermek tartózkodik.
Szintén a BBC írt arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadna olyan békét, amelynek egyik feltételeként az orosz csapatok visszatérnének azokra az állásokra, ahonnan február 23-án megindították a támadást. „De ehhez diplomáciai párbeszédre van szükség” – mondta az elnök – „a mi részünkről még nem égett fel minden diplomáciai híd”.
Az elnök nem említette a Krímet, amelyet Oroszország 2014-ben annektált – és ezt Ukrajna nem ismerte el jogosnak –, és nem világos, mi az ukrán álláspont a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk területével kapcsolatban, ezeket szintén 2014 óta részben oroszbarát szeparatisták ellenőrzik. A BBC arra következtet, hogy Zelenszkij ezek szerint hajlandó lenne elfogadni, hogy a Krímet az oroszok ellenőrizzék, cserébe azért, hogy béke legyen.
A Deutsche Welle riportjában az ukrán ombudsman azt állítja, az oroszok tudatosan, háborús fegyverként használják az ukrán nőkön elkövetett nemi erőszakot, és már tömegesen jelentkeznek az áldozatok a segélyvonalakon. Eddig 400 esetben indított eljárást ilyen ügyben a nemzetközi bíróság. Az áldozatok arról számolnak be, hogy a katonák szinte minden esetben csoportos erőszakot követtek el, részegen vagy drogok hatása alatt. Az áldozatokat súlyosan bántalmazták, megkínozták, meglőtték, sokan nem élték túl a kegyetlenkedést.
A Telex vette észre, hogy Dmitrij Peszkov orosz szóvivő azt állította, igazából Lengyelország fenyegeti Ukrajna „területi identitását”. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev szerint ezt úgy kell érteni, hogy Lengyelország „egykori nagyságának fantomfájdalmai, amelyek évszázadok óta gyötrik a lengyeleket, nem múltak el. (...) A feladat egyszerű – visszaszerezni az áhított történelmi földeket, agresszív oroszellenes retorika.” Pedig szerinte „világos, hogy ez a képzeletbeli testvériség semmit sem hoz magának az ukránoknak, kivéve államiságuk végleges elvesztését. Vagy talán éppen ezt akarják?”
A Reuters alapján a Telex pénteken arról számolt be, hogy közel 25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, az árut az elzárt fekete-tengeri kikötők miatt nem lehet elszállítani, az ENSZ Élelmezési Ügynöksége szerint. Ukrajna a világ negyedik legnagyobb kukoricaexportőre, a hatodik legnagyobb búzaexportőre volt mostanáig. Ha júliusban és augusztusban lesz betakarítás, a most tele lévő silók miatt nem lesz hol tárolni a termést.
A 24.hu arról ír, hogy a megszállt területekről az oroszok körülbelül 700 ezer tonna gabonát vittek el, kamionokon, és gabonasilókat semmisítettek meg.
Egyetemi oktatóként valószínűleg megúszta volna a mozgósítást. Miért ment mégis harcolni? – kérdezi a Válasz Online Traski Viktortól, az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatójától, aki a keleti fronton harcol a munkácsi hegyi rohamdandár katonájaként. A matematikus Ukrajnában és Magyarországon is ismert lett, amikor az MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját megköszönte, mert a háttérban hallatszott a rakéták hangja.
Két ok miatt fogott fegyvert. „Egyrészt, ha nem szívesen látott vendég jön a házhoz, akkor a kapunál kérdezzük meg, mi járatban vannak, s ha nem jóban, minden erőnkkel megpróbáljuk a kapun kívül tartani. Másrészt kárpátaljai vagyok. Nagyszüleim, dédszüleim ott születtek. Eddig én is ott éltem, és adja Isten, hogy az unokáim is ott éljenek! Nem szeretném, ha Kárpátaljából is olyan romhalmaz válna, mint ami itt is van. Ezekből szerintem egyértelmű, miért jelentkeztem katonának” – nyilatkozta a kárpátaljai matematikus.
Klaus Iohannis román és Gitanas Nauseda litván elnök pénteken Bukarestben az Oroszország elleni gazdasági szankciók kiterjesztését szorgalmazta.
Iohannis a hivatalában fogadta litván kollégáját, aki hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba. A megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón Iohannis elmondta, hogy egyebek mellett az ukrajnai háború témáját érintették. Emlékeztetett, hogy Románia támogatja az eddig elfogadott szankciók konszolidálását, és javasolta, hogy folytassák erről az egyeztetéseket a szövetséges és partner-államokkal.
Az energia kérdésében Románia és Litvánia támogatja az Európai Unió Oroszországgal szembeni energetikai függőségének megszüntetését. Ugyanakkor érintették a magas energiaárak lakosságra kifejtett hatását, és abban állapodtak meg, hogy folytatni kell a tárgyalásokat az európai polgárok megvédése érdekében a magas árak kedvezőtlen hatásaitól.
Gitanas Nauseda elmondta, hogy növelni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, és hogy az orosz katonák által elkövetett háborús bűntettek nem maradhatnak büntetlenül. „Oroszországnak meg kell fizetnie ezért, ezzel magyarázhatók a gazdasági szankciók. Szigorú embargóra van szükség, de az orosz propagandát, Fehéroroszországot is szankcionálni kell az orosz-ukrán háborúban játszott szerepükért” – mondta a litván elnök.
Iohannis bejelentette, hogy 2023-ban román harci repülőgépek is visszatérnek a Balti-tenger térségébe, hogy légi járőrözési szolgálatot teljesítsenek. A litván elnök megköszönte Bukarestnek ezt a gesztust.
Iohannis meghívta Litvániát, hogy vegyen részt a francia és német támogatással, az ukrán menekültáradat miatt nehéz helyzetbe került Moldova megsegítésére szervezett újabb támogatói konferencián. A meghívást Nauseda elfogadta.
