Bejelentkezett Párizs főpolgármestere a köztársaság elnöki címért

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 12.

Külpol

Anne Hidalgo 2014 óta vezeti a francia fővárost, és a szavazók nagyjából 8 százalékának támogatását élvezheti. 

Anne Hidalgo párizsi főpolgármester vasárnap Rouenban bejelentette, hogy indulna a köztársasági elnöki tisztségért 2022-ben. Ez tovább bővíti a megosztott baloldal jelöltjeinek listáját.

Hidalgo azzal indokolta döntését, hogy szeretné minden francia gyermeknek megadni azt az esélyt, amelyet ő is megkapott. Beszédében a főpolgármester elmondta: a környezetvédelem és az emberi méltóság állna politikája középpontjában. Kilátásba helyezte, hogy növelné a tanárok, ápolók, rendőrök és tűzoltók bérét. Hidalgo azzal vádolta Emmanuel Macron jelenlegi elnököt, hogy megosztotta a társadalmat.

Francia eln?kv?laszt?s

 
Anne Hidalgo párizsi polgármester nyilatkozik a sajtó képviselőinek Rouenben 2021. szeptember 12-én, ahol hivatalosan is bejelentette, hogy indul a 2022-es francia elnökválasztáson.
Fotó: Michel Euler / MTI/AP
 

A 62 éves szocialista politikus Spanyolországban született munkás szülők gyermekeként. 2014 óta áll a francia főváros élén. Az elmúlt években a környezetvédelem bajnokaként több kilométer kerékpárutat adott át, illetve a francia fővárosban szinte mindenhol óránkénti 30 kilométeres sebességkorlátozást vezetett be. Franciaországban a következő elnökválasztás 2022. április 10-én esedékes.

Hidalgo a szavazók nagyjából 8 százalékának támogatását tudhatja maga mögött, így kicsi az esélye annak, hogy komoly kihívást jelentsen a politikai verseny két főszereplőjének, hacsak nem egyesíti az egyre jobban meggyengülő és széttöredezett baloldalt. A közvélemény-kutatások jelenlegi adatai szerint a tisztség sorsa Emmanuel Macron jelenlegi elnök és Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke között dőlhet el a választás második fordulója során, amely májusban várható. (MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.