Franciaország nem ismeri el a tálib kormányt

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 12.

Külpol

Az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette az ígéreteit. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint a tálibok hazudnak.

Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani – mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel. A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak.

"Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak"

– mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor – hangsúlyozta Le Drian.

Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból.

A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.

Amint arról korábban beszámoltunk, több nyugati országhoz hasonlóan Nagy Britannia is óvatosan közelíti meg a tálib vezetéssel való kapcsolattartás kérdését. Dominic Raab brit külügyminiszter hétfőn úgy fogalmazott: a brit kormány nem ismeri el az Afganisztánban hatalomra jutott tálib vezetést, de a „kapcsolattartásra” készen áll. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő hasonló nyilatkozatot tett, a kínai vezetés kész fenntartani a kommunikációt Afganisztán újonnan megalakult tálib kormányával.

Mint ismert, a tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

(MTI/APA)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.