Beszakadt az Elba egyik hídja Drezdában

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 11.

Külpol

Az 1971-ben épített hídon a beomlása előtt 18 perccel még átment egy villamos. 

Szerdára virradó éjjel leszakadt a kelet-németországi Drezdában az Elbán átívelő Carola-híd egy része. Az MDR beszámolója szerint a híd villamosközlekedésre szolgáló része hajnali 3 után nem sokkal szakadt le, előtte 18 perccel még áthaladt rajta egy villamos. 

A híd mintegy 100 méteres szakasza zuhant bele a folyóba, a tűzoltók felmérése szerint azonban a híd többi része is életveszélyes, illetve az összeomlás fenyegeti, sajtóinformációk szerint egy másik hídszegmens is megereszkedett. 

 
Fotó: Robert Michael / MTI/AP/DPA
 

A balesetben senki nem sérült meg. A rendőrség hangsúlyozta, hogy nem találtak szándékosságra utaló nyomokat, és bár a híd beszakadásának okai egyelőre ismeretlenek, a drezdai útépítési hatóság szerint az összeomlás oka a szerkezet felújításra szoruló acélrészeinek korróziója volt. 

A híd fontos közlekedési útvonalnak számított az óváros és az újváros között, a beomlása pedig nemcsak a szárazföldi közlekedést nehezíti meg, de a folyóba zuhant hídelemek miatt egyelőre az Elbán sem lehet hajózni a szakaszon, ráadásul a romok körül erős áramlatok keletkeztek, és fennáll az árvíz veszélye is. Emellett a híd beomlásával távhővezetékek is elszakadtak, így a város nagy részén a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás is szünetel. 

 
Fotó: Robert Michael / MTI/AP/DPA
 

A most összeomlott híd elődjét a Waffen-SS visszavonuló alakulatai robbantották fel 1945-ben, ennek maradványainak eltakarítása után 1967 és 1971 között épült meg az új, 32 méter széles, három (két autós és egy villamosos) szelvényből álló Carola-híd, az NDK legnagyobb fesztávú feszített betonhídja, amelyet 2022-ben műemléknek is nyilvánítottak. 

A híd 2019 óta felújítás alatt állt, egyelőre nem tudni, hogy a felújítási munkálatoknak volt-e köze a híd beomlásához. A most összedőlt C szelvényre a két autós szelvény felújítása után került volna sor, de a szakemberek szerint nem volt előre tudható, hogy ennyire rossz az állapota. 

 
Fotó: Christian Essler / MTI/AP/DPA/
  

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.