Szélsőségek sikerei a keletnémet tartományi választásokon

Külön utak

Külpol

A tartományi választások Szászországban és Türingiában a szélsőjobboldali AfD előretörését és az országos kormány­koalíció pártjainak vereségét hozták. A kereszténydemokraták mindkét tartományban csak szélsőbaloldali pártokkal alakíthatnak parlamenti többséggel rendelkező kormányt.

Tavaly június 5-én éjjel az idegenrendészet munkatársai felkeresték egy menekültszálláson Issza al-Hasszánt, hogy visszavigyék Bulgáriába, mivel a dublini egyezmény szerint menedékkérelmét abban az országban kell intézni, ahol belépett az Európai Unióba. Nem találták otthon. Az idegenrendészek csóválták a fejüket, aztán hazamentek, és nem keresték többé.

Idén augusztus 23-án este a huszonhat éves szír magához vett egy tizenöt centis konyhakést, ellátogatott a multikulturalizmus jegyében rendezett solingeni Festival der Vielfaltra, és az egyik színpad előtt az Iszlám Állam képviseletében nyakon szúrta, aki az útjába akadt. Hárman meghaltak, nyolcan – részben súlyosan – megsérültek.

Miért nem tettek egy éven keresztül újabb kísérletet Hasszán eltávolítására? – kérdezték Olaf Scholz kancellártól. „Azt én is szeretném megérteni” – felelte Scholz.

Ez a történet az egy héttel későbbi keletnémet tartományi választásokon Szászországban és Türingiában jó néhány ingadozót rábírhatott, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért nevű pártot, az AfD-t ikszelje be. A párt Türingiában fölényesen győzött, Szászországban hajszállal maradt el a kereszténydemokratáktól. Mindkét tartományban megkapta majd’ minden harmadik szavazó voksát.

Különleges dacként értékelhető a szavazók részéről, hogy Türingiában egy olyan pártot jutalmaztak, amelynek ottani vezetőjét ellenfelei bírósági jóváhagyással minősíthetik nácinak és fasisztának. Björn Höcke kijelentései, különösen a hajdani Sturmabteilung (SA) jelszava, a „Mindent Németországért” használata többször is beavatkozásra késztette az igazságszolgáltatást. Höcke olyan megállapításokkal vált ki felháborodást, amelyekért a jobboldali magyar közbeszédben ünnepelnék. A németeket szerinte – szintén náci nyelven szólva – „elfajzott finánckapitalizmus tartja a karmai között”, és egy titokban ügyködő elit szisztematikusan törekszik „az etnikailag definiált népek és nemzetállamok megszüntetésére”. Höcke már Angela Merkelt is „Soros ügy­felének” nevezte.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.