Külön utak

A tartományi választások Szászországban és Türingiában a szélsőjobboldali AfD előretörését és az országos kormány­koalíció pártjainak vereségét hozták. A kereszténydemokraták mindkét tartományban csak szélsőbaloldali pártokkal alakíthatnak parlamenti többséggel rendelkező kormányt.

Tavaly június 5-én éjjel az idegenrendészet munkatársai felkeresték egy menekültszálláson Issza al-Hasszánt, hogy visszavigyék Bulgáriába, mivel a dublini egyezmény szerint menedékkérelmét abban az országban kell intézni, ahol belépett az Európai Unióba. Nem találták otthon. Az idegenrendészek csóválták a fejüket, aztán hazamentek, és nem keresték többé.

Idén augusztus 23-án este a huszonhat éves szír magához vett egy tizenöt centis konyhakést, ellátogatott a multikulturalizmus jegyében rendezett solingeni Festival der Vielfaltra, és az egyik színpad előtt az Iszlám Állam képviseletében nyakon szúrta, aki az útjába akadt. Hárman meghaltak, nyolcan – részben súlyosan – megsérültek.

Miért nem tettek egy éven keresztül újabb kísérletet Hasszán eltávolítására? – kérdezték Olaf Scholz kancellártól. „Azt én is szeretném megérteni” – felelte Scholz.

Ez a történet az egy héttel későbbi keletnémet tartományi választásokon Szászországban és Türingiában jó néhány ingadozót rábírhatott, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért nevű pártot, az AfD-t ikszelje be. A párt Türingiában fölényesen győzött, Szászországban hajszállal maradt el a kereszténydemokratáktól. Mindkét tartományban megkapta majd’ minden harmadik szavazó voksát.

Különleges dacként értékelhető a szavazók részéről, hogy Türingiában egy olyan pártot jutalmaztak, amelynek ottani vezetőjét ellenfelei bírósági jóváhagyással minősíthetik nácinak és fasisztának. Björn Höcke kijelentései, különösen a hajdani Sturmabteilung (SA) jelszava, a „Mindent Németországért” használata többször is beavatkozásra késztette az igazságszolgáltatást. Höcke olyan megállapításokkal vált ki felháborodást, amelyekért a jobboldali magyar közbeszédben ünnepelnék. A németeket szerinte – szintén náci nyelven szólva – „elfajzott finánckapitalizmus tartja a karmai között”, és egy titokban ügyködő elit szisztematikusan törekszik „az etnikailag definiált népek és nemzetállamok megszüntetésére”. Höcke már Angela Merkelt is „Soros ügy­felének” nevezte.