Biden bekeményít, kiutasítanak tíz orosz diplomatát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 15.

Külpol

Az elnök szerint fedett hírszerzőket küldenek haza. Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet.

 

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat vezet be Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát. Ez a válaszlépés az Oroszországból érkező kibertámadásokra, és arra, hogy az amerikai elnökválasztásokba is megpróbáltak beavatkozni orosz hekkerek.

Az elnök szavai szerint Oroszország célul tűzre ki a „szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását” az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó „rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket” támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett. Biden azt mondta, mindez „szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.

 Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak – ha Oroszországra folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.

Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz állampolgárt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen, diplomáciai fedettség alatt – fogalmaz az elnöki rendelet.

 A pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek. A szankciókat később kiterjeszthetik az orosz államadósságra is.

 Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik – az Egyesült Államok szerint – részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban.

A külügyminisztérium is közleményt adott ki. Az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hekkercsoportokat teszi felelőssé azért a tavalyi kibertámadásért, amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözők behatoltak az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába. Antony Blinken külügyminiszter szerint ezekkel a lépésekkel az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felelősségre vonja Oroszországot meggondolatlan tetteiért. Azt is mondta, hogy  „az Egyesült Államok keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki”.

A Washingtonban meghirdetett szankciók miatt az orosz külügyminisztérium bekérette John Sullivant, az Egyesült Államok nagykövetét. Erről Marija Zaharova külügyi szóvivő beszélt csütörtökön sajtótájékoztatón.

Zaharova azt mondta, ez Sullivan számára nehéz beszélgetés lesz,

és „az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz”. Az orosz külügyi szóvivő szerint a kétoldalú kapcsolatok megromlásának árát meg kell fizetni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még az amerikai büntetőintézkedések előtt arról beszélt, hogy országa minden ilyen szankciót elítél és törvénysértőnek tart, és ellenlépéseket fog tenni.

A két ország viszonya egy ideje már romlik. Márciusban Biden elnök egy tévéinterjúban igennel válaszolt a riporternek arra a kérdésre, gyilkosnak tartja-e Putyint. Oroszország másnap visszahívta nagykövetét az Egyesült Államokból. 

Arra, hogy a rossz kapcsolat okait és a megoldás lehetőségét a két elnök találkozón tisztázza, egyelőre nincs remény. Biden elnök ugyan javasolta Puszin elnöknek, hogy hozzák előre kettejük csúcstalálkozóját, de Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, ezt ilyen rövid határidővel nem lehet megszervezni, és „ez a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart”. 

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.