Biden bekeményít, kiutasítanak tíz orosz diplomatát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 15.

Külpol

Az elnök szerint fedett hírszerzőket küldenek haza. Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet.

 

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat vezet be Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát. Ez a válaszlépés az Oroszországból érkező kibertámadásokra, és arra, hogy az amerikai elnökválasztásokba is megpróbáltak beavatkozni orosz hekkerek.

Az elnök szavai szerint Oroszország célul tűzre ki a „szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását” az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó „rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket” támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett. Biden azt mondta, mindez „szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.

 Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak – ha Oroszországra folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.

Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz állampolgárt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen, diplomáciai fedettség alatt – fogalmaz az elnöki rendelet.

 A pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek. A szankciókat később kiterjeszthetik az orosz államadósságra is.

 Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik – az Egyesült Államok szerint – részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban.

A külügyminisztérium is közleményt adott ki. Az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hekkercsoportokat teszi felelőssé azért a tavalyi kibertámadásért, amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözők behatoltak az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába. Antony Blinken külügyminiszter szerint ezekkel a lépésekkel az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felelősségre vonja Oroszországot meggondolatlan tetteiért. Azt is mondta, hogy  „az Egyesült Államok keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki”.

A Washingtonban meghirdetett szankciók miatt az orosz külügyminisztérium bekérette John Sullivant, az Egyesült Államok nagykövetét. Erről Marija Zaharova külügyi szóvivő beszélt csütörtökön sajtótájékoztatón.

Zaharova azt mondta, ez Sullivan számára nehéz beszélgetés lesz,

és „az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz”. Az orosz külügyi szóvivő szerint a kétoldalú kapcsolatok megromlásának árát meg kell fizetni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még az amerikai büntetőintézkedések előtt arról beszélt, hogy országa minden ilyen szankciót elítél és törvénysértőnek tart, és ellenlépéseket fog tenni.

A két ország viszonya egy ideje már romlik. Márciusban Biden elnök egy tévéinterjúban igennel válaszolt a riporternek arra a kérdésre, gyilkosnak tartja-e Putyint. Oroszország másnap visszahívta nagykövetét az Egyesült Államokból. 

Arra, hogy a rossz kapcsolat okait és a megoldás lehetőségét a két elnök találkozón tisztázza, egyelőre nincs remény. Biden elnök ugyan javasolta Puszin elnöknek, hogy hozzák előre kettejük csúcstalálkozóját, de Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, ezt ilyen rövid határidővel nem lehet megszervezni, és „ez a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart”. 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.