Biden bekeményít, kiutasítanak tíz orosz diplomatát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 15.

Külpol

Az elnök szerint fedett hírszerzőket küldenek haza. Moszkvában bekérették az amerikai nagykövetet.

 

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elnöki rendeletet írt alá arról, hogy kormányzata pénzügyi szankciókat vezet be Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát. Ez a válaszlépés az Oroszországból érkező kibertámadásokra, és arra, hogy az amerikai elnökválasztásokba is megpróbáltak beavatkozni orosz hekkerek.

Az elnök szavai szerint Oroszország célul tűzre ki a „szabad és tisztességes, demokratikus választások aláásását” az Egyesült Államokban, továbbá újságírókat és másként gondolkodókat célzó „rosszindulatú kibertámadási tevékenységeket” támogatott országa határain kívül, valamint nemzetközi jogot sértett. Biden azt mondta, mindez „szokatlan és különleges fenyegetést jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikájára és gazdaságára”.

 Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntető intézkedéseket hozott, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak – ha Oroszországra folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.

Washington ezen kívül kiutasít tíz olyan orosz állampolgárt, aki az orosz hírszerzésnek dolgozik amerikai területen, diplomáciai fedettség alatt – fogalmaz az elnöki rendelet.

 A pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a kormányzat megtiltja az amerikai pénzintézeteknek, hogy június 14-e után kötvényeket vásároljanak az Oroszországi Föderáció Központi Bankjától, az orosz Nemzeti Vagyon Alaptól (NWF, National Wealth Fund), vagy az orosz pénzügyminisztériumtól. Amerikai pénzintézetek nem nyújthatnak hitelt ezeknek az intézményeknek. A szankciókat később kiterjeszthetik az orosz államadósságra is.

 Az amerikai adminisztráció hat orosz technológiai vállalatot is szankcionál, mert ezek szerinte támogatást nyújtanak az orosz hírszerzési műveletekhez, valamint 32 személyt, akik – az Egyesült Államok szerint – részt vettek a 2020-as amerikai elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz akciókban.

A külügyminisztérium is közleményt adott ki. Az amerikai kormányzat egyértelműen az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SVR) és a Cozy Bear és Dukes nevű orosz hekkercsoportokat teszi felelőssé azért a tavalyi kibertámadásért, amelynek során a SolarWinds nevű szoftver felhasználásával számítógépes bűnözők behatoltak az Egyesült Államok kormányzati intézményeinek és kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek számítógépes hálózatába. Antony Blinken külügyminiszter szerint ezekkel a lépésekkel az Egyesült Államoknak az a célja, hogy felelősségre vonja Oroszországot meggondolatlan tetteiért. Azt is mondta, hogy  „az Egyesült Államok keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki”.

A Washingtonban meghirdetett szankciók miatt az orosz külügyminisztérium bekérette John Sullivant, az Egyesült Államok nagykövetét. Erről Marija Zaharova külügyi szóvivő beszélt csütörtökön sajtótájékoztatón.

Zaharova azt mondta, ez Sullivan számára nehéz beszélgetés lesz,

és „az efféle agresszív magatartás kétségtelenül határozott visszautasításban fog részesülni, a szankciókra adandó válasz elkerülhetetlen lesz”. Az orosz külügyi szóvivő szerint a kétoldalú kapcsolatok megromlásának árát meg kell fizetni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még az amerikai büntetőintézkedések előtt arról beszélt, hogy országa minden ilyen szankciót elítél és törvénysértőnek tart, és ellenlépéseket fog tenni.

A két ország viszonya egy ideje már romlik. Márciusban Biden elnök egy tévéinterjúban igennel válaszolt a riporternek arra a kérdésre, gyilkosnak tartja-e Putyint. Oroszország másnap visszahívta nagykövetét az Egyesült Államokból. 

Arra, hogy a rossz kapcsolat okait és a megoldás lehetőségét a két elnök találkozón tisztázza, egyelőre nincs remény. Biden elnök ugyan javasolta Puszin elnöknek, hogy hozzák előre kettejük csúcstalálkozóját, de Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta, ezt ilyen rövid határidővel nem lehet megszervezni, és „ez a kérdés a tanulmányozás szakaszában tart”. 

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.