Börtönre ítéltek egy 19 éves nőt Oroszországban versek kiragasztása miatt

  • narancs.hu
  • 2025. április 19.

Külpol

Darja Kozirjeva az ukrajnai háború ellen tiltakozott Tarasz Sevcsenko soraival. 2 év 8 hónapot kapott.

Két év nyolc hónap börtönbüntetést rótt ki az orosz bíróság a 19 éves Darja Kozirjevára, mert nyilvánosan tiltakozott Oroszország ukrajnai háborúja ellen – írja a Reuters nyomán a Telex.

A perről szóló beszámolók szerint Darja 2022 decemberében – 17 évesen – lefújt egy szobrot Szentpéterváron. Az alkotás két egymásba érő szívet ábrázol, és Szentpétervár kapcsolatát jelképezi Mariupollal. Az aktivista azt írta fekete festékkel a szoborra: „Gyilkosok, lebombáztátok. Júdások.” Arra utalt ezzel, hogy az ukrajnai Mariupol egyes részeit azon év tavaszán porig rombolták az oroszok. Darja később Ukrajnáról írt az interneten, emiatt 2024 elején 30 ezer rubel pénzbüntetésre ítélték, ez körülbelül 130 ezer forint. A Szentpétervári Állami Egyetem orvostudományi karáról is elküldték. A háború megindításának kétéves évfordulóján a XIX. századi ukrán költő, Tarasz Sevcsenko verssorait ragasztotta ki egy papírlapon az egyik szentpétervári parkban. 

Azt is felrótták neki, hogy interjút adott a Szabad Európa Rádió orosz nyelvű szolgálatának.

A bírósági ítélet indoklása szerint a nő többször is „lejáratta” az orosz hadsereget.

 

Darja Kozirjeva ártatlannak vallotta magát.

A tavalyi verses akció után letartóztatták, és majdnem egy évig ült előzetesben. Február óta házi őrizetben van. Az Economic Times videóján, amely a peréről készült, látszik, hogy ugyanolyan nyomkövetőt visel a lábán, amilyet nálunk is hordanak a lakhelyelhagyási tilalommal sújtott vádlottak és elítéltek.

A Memorial nevű orosz emberi jogi szervezet tudomása szerint Oroszországban már több mint 230 embert börtönöztek be háborúellenes álláspontja miatt.

A címlapkép az Economic Times videójának egy részlete

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.