Jön a feketeleves: csak vízummal léphetünk majd be Nagy-Britanniába

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 25.

Külpol

Nem a nemzetiség, hanem a képzettség alapján döntik majd el, ki meddig maradhat.

A brit parlament döntése szerint a Brexit után az EU-tagállamokból érkezőknek éppolyan vízumkötelességet írnak elő, mint a bármely más országból beutazni kívánóknak - írja a HVG.

Tehát az uniós állampolgároknak is vízumhoz és engedélyhez kötnék a letelepedést, ráadásul a korábbi gyakorlattal szemben egy új rendszert vezetnének be, amelyben az elbírálások alapja nem a nemzetiségi hovatartozás, hanem a képzettség lesz. A vízumokat ezek alapján sorolják majd kategóriákba, ettől függ majd, ki mennyi ideig maradhat a szigetországban.

A döntéssel kapcsolatban Theresa May brit miniszterelnököt idézik, aki szerint a Brexit után szükség lesz a bevándorlás korlátozására, mert attól tart, hogy az alacsonyan képzett bevándorlók árthatnak az ország gazdaságának, amely egyébként is nehéz helyzetben lesz a kilépés után.

A brit bevándorlási tanácsadó szervezet korábban már utalt arra, hogy nem lenne különösebb oka annak, hogy eltérő letelepedési és foglalkoztatási szabályokat alkalmazzanak az EU-ból és az unión kívülről érkező munkavállalók esetében. Mindez azokra már nem vonatkozik, akik eddig Nagy-Britannában telepedtek le: ők továbbra is ugyanolyan jogosultságokkal maradhatnak az országban.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.