Budapest: Ütött az utolsó órád

  • - legát -
  • 2004. május 6.

Külpol

Most már tudjuk, egy uniós csatlakozás megünneplése abból áll, hogy az eleve adott május elsejéhez hozzácsapunk egy kis augusztus huszadikát (légiparádé, tûzijáték), pici szilvesztert (durran a pezsgõ, és vonul a nép az Andrássy úton), a teljes magyar szórakoztatóipart és egy végtelenül unalmas avatóünnepséget. Persze nem csak ez volt az egyetlen ellentmondás április 30-án, az utolsó órákban.

Most már tudjuk, egy uniós csatlakozás megünneplése abból áll, hogy az eleve adott május elsejéhez hozzácsapunk egy kis augusztus huszadikát (légiparádé, tûzijáték), pici szilvesztert (durran a pezsgõ, és vonul a nép az Andrássy úton), a teljes magyar szórakoztatóipart és egy végtelenül unalmas avatóünnepséget. Persze nem csak ez volt az egyetlen ellentmondás április 30-án, az utolsó órákban.

Két héttel ezelõtt a fõváros "EU-lomtalanítás" nevû akciójában arra kérték a budapestieket, szíveskedjenek az egykori Engels téri, egykori buszpályaudvarra szállítani mindazt, amit nem vinnének magukkal az unióba. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni? Majd ha fagy! A felhalmozott lomokra azért van szükség, mert "kiállításra kerülnek", sõt felkért mûvészek szobrokat is készítenek egyik-másik, különösen visszataszító tárgy felhasználásával. Leleplezés természetesen április 30-án.

Az akcióra érdekes módon nem ugrott Kerényi Imre néhány labdagyakorlatot bemutatva, és polgárok sem köröztek Medgyessy-poszterekkel vagy jelmezkölcsönzõs kaftánokkal. Igaz, mintha az sem tûnt volna fel, hogy a csatlakozás és a költözködés két különbözõ dolog: a "nem vinni valamit" ugyanazt jelenti, mint az "itt hagyni". Igazából velünk és szemetünkkel együtt - egyelõre - minden marad még akkor is, ha meglehetõsen bizarrnak tûnik a tény, hogy május 1-jétõl a Havanna- lakótelep is az Európai Unió része.

Persze a lakossági felhívás eredményes volt, ismét sikerült - ki tudja, hányadszor az elmúlt tíz évben - utasokat toborozni egy jópofa retrózáshoz. Néhány szellemes kivételtõl eltekintve (tudatmódosító cukorka, kannás bor, névtelen levél) megint csak az ötvenes-hatvanas-hetvenes évekbõl ismerõs kacatok kerültek elõ, ami annak ellenére elég unalmas, hogy Demszky Gábor a kiállítás megnyitóján (Zágráb és Szófia fõpolgármesterének jelenlétében) nagyon szépen elmagyarázta: jóval többrõl van itt szó, mint (vörös) csillag-túráról. "Mindazok, akik velünk együtt >>lomtalanítottaka lelki és valóságos környezetszennyezésbõl. A tárgyak kifejezik a reményt, a vágyat és fõleg a bizalmat, hogy a mindenkire egyaránt érvényes európai törvények minden körülmények között érvényesülni fognak" - mondta Demszky. Szavai már csak azért is hasznosnak bizonyultak, mert így még véletlenül sem gondoltuk, hogy azt a két csákányt, ami a lomokból összerakott HarasztØ István-szobor egyik jellegzetes elemévé vált, esetleg azért hozták a kiállításra, mert éppen a magyarok legendás munkaszeretetét hagynák hátra.

Az EU-lomtalanítás a lakosság közremûködésével történt, az Idõkerék elnevezésû objektum, egy monumentális homokóra - "a testté váltan múló és jövõ idõ emlékmûve" - avatóünnepségét viszont kordon választotta el a Hõsök tere és a Dózsa György út forgatagától. A Mûcsarnok mögötti detektoros kapukon csak a meghívottak léphettek be, "a szépek és a média", de azt talán még a beavatottak sem sejtették, hogy este tizenegy órakor minden idõk legunalmasabb programja kezdõdik.

A hatalmas szerkezet elõtti emelvényen egy karót nyelt, körszakállas fiatalember állt a mikrofon elõtt, mellette gong, a játék lényege pedig a következõ volt: emberünk percenként bemond-ta a pontos idõt, majd a színpadra szólított egy híres és/vagy gazdag embert, hogy üssön egyet a gongra. A feladat elvégzéséhez elég volt egy megbízható óra meg a nevekkel teli lista, de a "minél egyszerûbb, annál jobb" elve csõdöt mondott. Persze akadtak, akiket még az ilyesmi is képes volt izgalomba hozni. Ne csak az éjfél - és Medgyessy Péter - közeledtével egyre ingerültebbnek tûnõ biztonsági emberekre gondoljunk! Egy társasági rovat munkatársa például biztosan megtalálta a számítását, amennyiben lencsevégre kapta Zoránt és Hegyi Barbarát, ahogy Udvaros Dorottyával társalog, a kislányával cikázó Persányi Miklóst vagy éppen az élõ egyenesben közvetítõ Rózsa Pétert. A jelenlévõk többsége azonban rezzenéstelen arccal, de egyre csüggedtebben várta az éjfélt, hogy véget érjen ez a leginkább egy gyászszertartásra emlékeztetõ teljes félreértés. Úgy látszik, a miniszterelnök most biztosra ment: azzal, hogy pontosan megérkezett, ütött, majd elmondta ünnepi beszédét, csak javított a helyzeten.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."