Budapest: Ütött az utolsó órád

  • - legát -
  • 2004. május 6.

Külpol

Most már tudjuk, egy uniós csatlakozás megünneplése abból áll, hogy az eleve adott május elsejéhez hozzácsapunk egy kis augusztus huszadikát (légiparádé, tûzijáték), pici szilvesztert (durran a pezsgõ, és vonul a nép az Andrássy úton), a teljes magyar szórakoztatóipart és egy végtelenül unalmas avatóünnepséget. Persze nem csak ez volt az egyetlen ellentmondás április 30-án, az utolsó órákban.

Most már tudjuk, egy uniós csatlakozás megünneplése abból áll, hogy az eleve adott május elsejéhez hozzácsapunk egy kis augusztus huszadikát (légiparádé, tûzijáték), pici szilvesztert (durran a pezsgõ, és vonul a nép az Andrássy úton), a teljes magyar szórakoztatóipart és egy végtelenül unalmas avatóünnepséget. Persze nem csak ez volt az egyetlen ellentmondás április 30-án, az utolsó órákban.

Két héttel ezelõtt a fõváros "EU-lomtalanítás" nevû akciójában arra kérték a budapestieket, szíveskedjenek az egykori Engels téri, egykori buszpályaudvarra szállítani mindazt, amit nem vinnének magukkal az unióba. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni? Majd ha fagy! A felhalmozott lomokra azért van szükség, mert "kiállításra kerülnek", sõt felkért mûvészek szobrokat is készítenek egyik-másik, különösen visszataszító tárgy felhasználásával. Leleplezés természetesen április 30-án.

Az akcióra érdekes módon nem ugrott Kerényi Imre néhány labdagyakorlatot bemutatva, és polgárok sem köröztek Medgyessy-poszterekkel vagy jelmezkölcsönzõs kaftánokkal. Igaz, mintha az sem tûnt volna fel, hogy a csatlakozás és a költözködés két különbözõ dolog: a "nem vinni valamit" ugyanazt jelenti, mint az "itt hagyni". Igazából velünk és szemetünkkel együtt - egyelõre - minden marad még akkor is, ha meglehetõsen bizarrnak tûnik a tény, hogy május 1-jétõl a Havanna- lakótelep is az Európai Unió része.

Persze a lakossági felhívás eredményes volt, ismét sikerült - ki tudja, hányadszor az elmúlt tíz évben - utasokat toborozni egy jópofa retrózáshoz. Néhány szellemes kivételtõl eltekintve (tudatmódosító cukorka, kannás bor, névtelen levél) megint csak az ötvenes-hatvanas-hetvenes évekbõl ismerõs kacatok kerültek elõ, ami annak ellenére elég unalmas, hogy Demszky Gábor a kiállítás megnyitóján (Zágráb és Szófia fõpolgármesterének jelenlétében) nagyon szépen elmagyarázta: jóval többrõl van itt szó, mint (vörös) csillag-túráról. "Mindazok, akik velünk együtt >>lomtalanítottaka lelki és valóságos környezetszennyezésbõl. A tárgyak kifejezik a reményt, a vágyat és fõleg a bizalmat, hogy a mindenkire egyaránt érvényes európai törvények minden körülmények között érvényesülni fognak" - mondta Demszky. Szavai már csak azért is hasznosnak bizonyultak, mert így még véletlenül sem gondoltuk, hogy azt a két csákányt, ami a lomokból összerakott HarasztØ István-szobor egyik jellegzetes elemévé vált, esetleg azért hozták a kiállításra, mert éppen a magyarok legendás munkaszeretetét hagynák hátra.

Az EU-lomtalanítás a lakosság közremûködésével történt, az Idõkerék elnevezésû objektum, egy monumentális homokóra - "a testté váltan múló és jövõ idõ emlékmûve" - avatóünnepségét viszont kordon választotta el a Hõsök tere és a Dózsa György út forgatagától. A Mûcsarnok mögötti detektoros kapukon csak a meghívottak léphettek be, "a szépek és a média", de azt talán még a beavatottak sem sejtették, hogy este tizenegy órakor minden idõk legunalmasabb programja kezdõdik.

A hatalmas szerkezet elõtti emelvényen egy karót nyelt, körszakállas fiatalember állt a mikrofon elõtt, mellette gong, a játék lényege pedig a következõ volt: emberünk percenként bemond-ta a pontos idõt, majd a színpadra szólított egy híres és/vagy gazdag embert, hogy üssön egyet a gongra. A feladat elvégzéséhez elég volt egy megbízható óra meg a nevekkel teli lista, de a "minél egyszerûbb, annál jobb" elve csõdöt mondott. Persze akadtak, akiket még az ilyesmi is képes volt izgalomba hozni. Ne csak az éjfél - és Medgyessy Péter - közeledtével egyre ingerültebbnek tûnõ biztonsági emberekre gondoljunk! Egy társasági rovat munkatársa például biztosan megtalálta a számítását, amennyiben lencsevégre kapta Zoránt és Hegyi Barbarát, ahogy Udvaros Dorottyával társalog, a kislányával cikázó Persányi Miklóst vagy éppen az élõ egyenesben közvetítõ Rózsa Pétert. A jelenlévõk többsége azonban rezzenéstelen arccal, de egyre csüggedtebben várta az éjfélt, hogy véget érjen ez a leginkább egy gyászszertartásra emlékeztetõ teljes félreértés. Úgy látszik, a miniszterelnök most biztosra ment: azzal, hogy pontosan megérkezett, ütött, majd elmondta ünnepi beszédét, csak javított a helyzeten.

- legát -

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.