Bulgária is kiutasít egy orosz diplomatát

  • Narancs.hu/MTI
  • 2021. április 29.

Külpol

Nyolc oroszt gyanúsítanak azzal, hogy részt vettek bulgáriai fegyvergyári robbantásokban és egy merényletben.

Bulgária kiutasít egy orosz diplomatát a bolgár fegyvergyárakban 2011 és 2020 között elkövetett robbantások ügyében.

Ezt Ekaterina Zaharieva bolgár miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter közölte Eleonora Mitrofanova szófiai orosz nagykövettel, amikor bekérette a külügyminisztériumba. Azt is követelte, hogy Oroszország teljes körűen működjön együtt az említett robbanások, illetve az Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő ellen elkövetett merényletkísérlet kivizsgálásában.

Szijka Mileva, a bolgár főügyészség szóvivője szerdán jelentette be, hat orosz állampolgárnak lehetett köze azokhoz a robbanásokhoz, amelyek 2011 és 2020 között olyan fegyvergyárakban történtek, ahol Emilijan Gebrev fegyverkereskedő Ukrajnának, illetve Georgiának szánt készleteit raktározták.

Gebrevet, a fiát és egy alkalmazottját 2015-ben megmérgezték egy rovarölő szerrel. 

A kereskedő túlélte a támadást, fiáról és alkalmazottja sorsáról – az MTI tájékoztatása szerint – nincsenek hírek. 2020. február végén a bolgár ügyészség megnevezte azt a három orosz állampolgárt, akit a vállalkozó 2015-ös megmérgezésével gyanúsítanak.

A bolgár főügyészség szerint a robbanások és a mérgezés kísérlete összefügg a csehországi Vrbetice hadianyagraktárában történt robbantással.

A cseh kormány szerint bizonyítékok vannak arra, hogy az orosz titkosszolgálatoknak szerepük volt a Vrbeticében 2014 októberében és decemberében történt robbanásokban. Ebben az ügyben a Visegrádi Négyek együtt is állást foglaltak, a Telex írása szerint a magyar miniszterelnök hatására lett óvatosabb ez az Oroszországnak címzett nyilatkozat.

 „Moszkva nem fogja tűrni,  amit most a csehek művelnek, csakúgy mint a hozzájuk csatlakozó bolgárok, meg a hírhedt, úgynevezett szolidaritás nevében szintén csatlakozó baltikumiak és mások. És ezt világosan demonstráljuk. És ahogy Putyin elnök kijelentette, ez most már így lesz” – reagált a hírre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a Rosszija 1 televízió Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című műsorában. Peszkov szerint a cseh és a bolgár fellépés ingerültséget, sajnálatot és értetlenséget vált ki Moszkvában, valamint azt a kívánságot, hogy ezek az országok változtassanak „skizofrén álláspontjukon”.

A szóvivő szerint a cseh és bolgár vádak alaptalanok.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.