Az Európai Parlament 1988 óta minden évben odaítéli a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat magánszemélyeknek vagy szervezeteknek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme terén elért kiemelkedő eredményekért. Ebben az évben a díjat a belarusz demokratikus ellenzéknek ítélték oda, amelynek képviselője a Koordinációs Tanács.
Ennek apropóján tartottak az Európai Parlament brüsszeli épületében kedden délután sajtóbeszélgetést, idén a pandémia okozta helyzethez igazodva, online. A beszélgetésen részt vett Szvjatlana Cihanouszkaja is, aki újságírói kérdésekre elmondta, hogy a tüntetéseket egészen addig folytatják, amíg győzelemre nem viszik az ellenzéket. „Nem várunk, hanem folyamatosan harcolunk.
Nem tudjuk még csak megjósolni sem, hogy meddig tart ez a harc, a belarusz népnek, az országnak és a gazdaságnak is jobb lenne, ha minél hamarabb véget érne, de egy diktátorral állunk szemben, aki nem hajlandó lelépni.
Mi viszont kitartunk, amíg csak kell.”
Cihanouszkaja a tiltakozásokkal kapcsolatban megjegyezte, talán kevesebben vannak és lesznek az utcán, mint az ősz folyamán, de ez nem azt jelenti, hogy feladják a harcot, csupán az ellenállás formája alakul át. „Napi kapcsolatban vagyok zoomon és más csatornákon az emberekkel. Fontos, hogy beszéljek velük, hiszen ők azok, akik testközelből látják a történéseket, tudnom kell, hogy ők mit érzékelnek.” Az ellenzéki vezető hozzátette: egyelőre többet tud tenni Belaruszon kívül, mintha a hazájában lenne és börtönben ülne. Azt mondta, akkor tér vissza az országába, ha biztonságban lesz, hiszen a férje már így is börtönben ül, nem hagyhatja magára a gyerekeit.
Azzal kapcsolatban, hogy elegendőnek tartja-e az uniós szankciókat, az ellenzéki vezető elmondta, hogy nagyon hálásak az EU támogatásáért, és az emberi jogok védelmezéséért, de ennél többre van szükség.
„A segítség most kell. A belarusz nép az Unióra, mint nagyhatalomra tekint, és úgy érzik, magukra maradtak. Hogy az EU ennél többet is tehetne értük”.
Cihanouszkaja szerint korábban sokkal több ember szerepelt az uniós szankciós listán, pedig sokkal kevesebb embert tartóztattak le a belarusz tiltakozók közül. Ezért további lépéseket vár ő és népe is az Uniótól.
Lukasenka néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében még decemberben lezárja az ország határait. Cihanouszkaja erre úgy reagált, hogy nagyon félnek, mi fog történni, az erőszak elharapózásától ugyanis mindig tartani kell, ha Lukasenka ellen tüntetnek, de ezt az intézkedést nagy erőszakhullám fogja követni, az biztosra vehető.
„Lukasenka eddig időt adott. Most azonban egy második Észak-Koreát épít, ahol az emberek foglyul esnek a saját országukban.”
Végül azzal zárta a beszélgetést, hogy a belarusz nép nagy árat fizet azért, hogy jobb hely legyen az országuk, de hiszi, hogy megéri, és minden szenvedésért megfizetnek a bűnösök. „Ezek az ember igazi hősök, akik ellen egy diktátor erőszakot alkalmaz, őket viszont a remény és a szebb jövőbe vetett hit vezérli. Ezért győzni fognak, győzni fogunk.”
A díjról és a kiválasztási procedúráról A díjat, amelynek létrehozását egy 1985-ös parlamenti állásfoglalásban kezdeményezték, Andrej Szaharovról, az 1975. évi Nobel-békedíjjal kitüntetett szovjet-orosz atomfizikusról, máskéntgondolkodóról és emberi jogi aktivistáról nevezték el. A Szaharov-díj jelöltjeit képviselőcsoportok vagy legalább 40 európai parlamenti képviselő terjesztheti elő. A jelöltek listájáról ezt követően a Külügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság, valamint az Emberi Jogi Albizottság közös szavazása során a képviselők előválogatásban három jelöltet választanak ki. Idén ez a három jelölt a belarusz demokratikus ellenzék, a hondurasi Guapinol-aktivisták és Berta Cáceres, és Nadzsíb Mikael, az iraki Moszul érseke volt. Közülük választotta ki 2020. október 22-én a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok vezetőiből álló Elnökök Értekezlete az idei díjazottat, a Koordinációs Tanács képviselte belarusz ellenzéket, akik már a harmadik belarusz díjazottjai a Szaharov-díjnak. Az előző kettő a Fehérorosz Újságírók Szövetsége 2004-ben, és Aljakszandr Milinkevics, a 2006-os elnökválasztáson induló demokratikus ellenzéki jelölt volt. 2019-ben Ilham Tohtinak ítélte oda a kitüntetést az Európai Parlament, amelyet a Kínában évekkel ezelőtt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt ujgur kisebbségjogi aktivista helyett lánya, Dzsoher Ilham vett át. A díjat minden évben az utolsó plenáris ülésen adják át. A szerdán fél egykor kezdődő díjátadót az alábbi linken követhetik élőben. |
