„Az eddigi uniós szankciók gazdaságilag nem kényszerítik térdre Belaruszt, leginkább politikailag kellemetlenek”

Külpol

Milyen EU-s szankciók vannak jelenleg életben Fehéroroszországgal szemben és mit tesz az Unió most, hogy az országban forradalmi a hangulat?

„További szankciók meghozatalára van szükség azokkal szemben, akik megsértették a demokratikus értékeket vagy visszaéltek az emberi jogokkal Fehéroroszországban” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken. Ahogy arról mi is beszámoltunk, az uniós miniszterek pénteken rendkívüli ülést tartottak, melyen egyebek mellett a fehérorosz választás nyomán kialakult állapotokkal is foglalkoztak. Bár a videokonferencia nem teszi lehetővé szankciós határozatok meghozatalát, diplomáciai források szerint előkészíthetik őket, felgyorsítva a konkrét intézkedések elfogadásának folyamatát.

Konkrét terveket egyelőre nem ismerni, de péntek este von der Leyen azt írta a Twitteren: „Öröm, hogy a külügyminiszterek egyhangúan megegyeztek abban, hogy további szankciókat kell kidolgozni a felelősek ellen.” Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szintén a Twittteren jelentette be, hogy az „EU nem fogadja el a fehérorosz választási eredményeket. A munka megkezdődött a további szankciók kidolgozásán azok ellen, akik az erőszakért és a hamisításért felelősek.”

 

Milyen szankciók voltak és vannak érvényben?

Az Unió az első szankciókat 2004-ben hozta meg Fehéroroszország ellen, amelyeket az utána következő években folyamatosan bővítettek. Az egyik indoklás az volt, hogy 1999-ben és 2000-ben máig nem tisztázott körülmények között eltűnt két ellenzéki politikus, egy újságíró és egy üzletember. Emellett pedig a nemzetközi választási normák és nemzetközi emberi jogi normák megsértése és a civil társadalom, illetve az ellenzék ellehetetlenítése szerepelt az indokok között. 2011-ben fegyverembargót vezetett be az EU Belarusz ellen.

A fordulat 2015-ben következett be, amikor az 1994 óta elnökösködő Aljakszandr Lukasenka politikai foglyokat engedett szabadon, amit az Unió pozitívumként értékelt, és mivel a fehéroroszok és az EU kapcsolata szerintük egyébként is javuló tendenciát mutatott, ideiglenesen felfüggesztettek bizonyos szankciókat. Ezt végül 2016 februárjában véglegesítették, így többek között feloldottak olyan szankciókat, mint 170 ember elleni beutazási tilalom és vagyonbefagyasztás. A 170 ember között szerepelt maga az elnök is.

Maradt azonban

  • a fegyverembargó,
  • tilalom az olyan áruk és eszközök bevitelére, amelyek alkalmasak a belső elnyomás elősegítésére,
  • a vagyoni eszközök befagyasztása,
  • és a beutazási tilalom 4 személyre vonatkozóan, akiknek a gyanú szerint köze lehet a már említett 1999-2000-es eltűnésekhez.

A szankciókról legutóbb 2020 februárjában határozott az Unió, és úgy döntött, hogy még egy évvel meghosszabbítja azokat, amelyek így 2021. február 28-ig vannak érvényben.

Tüntetők Minszkben 2020. augusztus 14-én

Tüntetők Minszkben 2020. augusztus 14-én

Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics

Nem túl erősek

„Ezek a szankciók nem túl erősek, gazdaságilag nem kényszerítik térdre Belaruszt, leginkább politikailag kellemetlenek, és főként presztízsveszteséggel járnak például azoknak a vezetőknek, akik nem utazhatnak be az Európai Unió területére tárgyalni” – mondja egy névtelenséget kérő nemzetközi és EU-s jogász forrásunk. Hozzáteszi, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Biztonsági Tanácsa kemény és sokrétű szankciókat hoz, például Irán ellen, úgy az Unió is elfogadhatna húsbavágóbb intézkedéseket, ez eddig azonban Fehéroroszággal szemben nem történt meg. „A vagyonbefagyasztást ki lehet játszani azzal, hogy nem uniós országban nyitnak számlát az érintettek, ahogy fegyvert is lehet más országokból behozni. A beutazási tilalom kellemetlen lehet, de azt is meg lehet oldani úgy, hogy alacsonyabb rangú tisztviselőket küldenek maguk helyett tárgyalni, vagy az uniós tárgyalópartnerek utaznak Belaruszba” – véli forrásunk.

Ha erősebben akarna odahatni az EU, kemény és kiterjedt gazdasági szankciókkal kellene sújtania a fehéroroszokat, például felfüggeszthetné az országnak adott hiteleket (2014-2020 között Fehéroroszországba több mint 170 millió eurót allokált az EU az Európai Szomszédságpolitikai programon belül); vagy korlátozásokat vezethetne be a Belaruszból érkező árukra. Ott gyártják például az MTZ traktorokat, melyekre igen nagy a kereslet Európában. Ezzel tehát sok milliárd eurós károkat tudna okozni az országnak az Unió. „Az EU eddig szimbolikus térben használta a szankciókat, több volt egy nagyon sajnáljuknál, de azon kívül, hogy a vezetői elit számára kellemetlenséget okoztak, más nem történt” – mondja a jogász.

Nem tudni, hogy ezek a gazdasági lépések megtörténnek-e a szankciók pénteken elhatározott, de későbbre halasztott kidolgozása során. Haraszti Miklós szerint, aki 2012-2018 között az ENSZ belorusz emberi jogi raportőre volt, ez nem valószínű, az viszont biztos, hogy lesznek újabb uniós szankciók a választási és erőszakszervek vezetői ellen, hiszen az elfogadhatatlan, hogy három éjszaka alatt majdnem hétezer embert letartóztattak és tömegeket bántalmaztak brutálisan a rendőrök.

Brutális rendőri erőszakról számolnak be a kiengedett fehérorosz tüntetők

"A fogház tulajdonképpen kínzókamrává vált" - mondták. A fehérorosz belügyi hatóságok szabadon engedik az összes tüntetőt, akit az elmúlt napok tömeges tüntetésein vettek őrizetbe - jelentette péntekre virradó éjjel Minszkből a TASZSZ orosz hírügynökség. A tut.by internetes hírportál közlése szerint a főváros Okresztina utcai fogházához az éjjel megérkezett Aljakszandr Barszukov belügyminiszter-helyettes, aki újságírók előtt kijelentette, hogy péntek hajnali 6 óráig minden őrizetest szabadon engednek a fogházból.

Mitől félhet Lukasenka?

Haraszti úgy véli, Lukasenka és a belarusz rezsim nem az Uniótól és az esetleges szankcióktól tart a legjobban, amikor legalábbis elkezdi szabadon engedni a fogvatartottakat, hanem attól, hogy a belarusz nép forradalmi hangulatban van. Az utcára vonulók fiatal emberek, akik, úgy tűnik, nem zavartatják magukat a negyedszázadig hatásosnak bizonyult erőszak és a megfélemlítés ellenére sem. „Virtuálisan vége van a rezsimnek, azt a fajta bürokratikus illiberális diktatúrát, amely eddig jelen volt az országban, már nem lehet visszaállítani.”

Ebben fontos szerepet játszott az, ahogy a kormány a koronavírus-járványt kezelte. „A belarusz népnek ez egy új Csernobil volt, ugyanazt tapasztalhatták meg, mint akkor: nincsenek biztonságban, a kormány pedig növeli a bajt azzal, hogy elhallgatja a valóságot” – magyarázza Haraszti.

A szakértő figyelmeztet, hogy amikor 2016-ban az EU visszavonta a szankciókat, azt a hamis üzenetet közvetítette, hogy Belaruszban az emberi jogok javultak, pedig ez nem volt igaz. „Az Unió akkor az emberi jogokkal alkudozott, holott céljuk geopolitikai volt. Az viszont illúzió, hogy Belaruszt el lehet szakítani a moszkvai világtól.”

Haraszti szerint a politikai foglyok szabadon bocsájtásával kapcsolatban arra is érdemes figyelni, hogy vajon az eljárásokat is megszüntetik-e, vagy csak kiengedik őket, és a le nem zárt eljárások miatt újra börtönbe zárhatják vagy más találékony módon üldözhetik őket.

Orbán és Lukasenka találkozója Minszkben 2020. június 5-én

Orbán és Lukasenka találkozója Minszkben 2020. június 5-én

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Vétóznak-e a magyarok?

Miközben a fehérorosz eseményeket számos európai vezető politikus elítélte, Andrej Babis cseh kormányfő egyenesen a választások megismétlését követelte, a magyar kormány mélyen hallgatott. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa augusztus 10-én adott ki Josep Borrellel közösen egy közleményt; Szijjártó Péter külügyminiszter pedig csütörtökön egy szűkszavú Facebook-posztban ismertette álláspontját, miszerint

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy olyan, párbeszéden alapuló EU-s döntések szülessenek, amelyek nem lehetetlenítik el Belarusz és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatépítését, valamint nem vetik vissza a Keleti Partnerség programot sem.”

Ezért és azért, mert Orbán Viktor június elején tiszteletét tette Minszkben és azt mondta, ideje lenne a megmaradt uniós szankciókat feloldani Fehéroroszországgal szemben, sokan azt feltételezték, hogy Magyarország megvétózhatja az esetleges további uniós szankciókat. Pénteken délután a Reuters diplomáciai forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy „Magyarország nem ért egyet azzal, hogy az EU büntetőintézkedéseket vezessen be Fehéroroszországgal szemben”. A külpolitikai döntéseket az Európai Unió Tanácsában ugyanis egyhangúan kell meghozni, vagyis minden tagországnak vétójoga van.

Haraszti Miklós szerint nyíltan nem fog vétózni a magyar kormány, ahogy nem tett így az oroszok elleni, egyébként a belaruszinál sokkal keményebb szankciók ellen sem. Viszont az látszik például Szijjártó nyilatkozatából is, hogy gyengíteni próbálják az uniós álláspontot.

Egyetért ezzel nemzetközi jogász forrásunk is, aki szerint ez az ügy a magyar belpolitika szempontjából kicsi, főként a költségvetési tárgyalásokhoz képest. „Az elkövetkező hónapok igen kemények lesznek, most dől el, hogy az elkövetkező hét évben hogyan osztják el az uniós forrásokat és kötik-e például a jogállamiság kérdéséhez”. Míg ebben a kérdésben a lengyelek szoros szövetségesei lehetnek Orbánnak, a belarusz ügyben biztosan nem: a lengyelekkel sem az orosz, sem a belarusz kérdésben nincs érdekközösség.

Neked ajánljuk