n Ûrlift A következő évtized végére megvalósulhat az az elképzelés, mellyel eddig legfeljebb a tudományos-fantasztikus irodalomban lehetett találkozni: egy seattle-i cég, a HighLift Systems (www.highliftsystems.com) űrlift építését tervezi - adta hírül az Index. A tervezett űrlift fő eleme egy kábel, mely nagyjából 100 ezer kilométer hoszszan nyúlna a Föld felszínéről az űrbe. A kábelt egy Csendes-óceánban úszó mesterséges szigethez rögzítenék. A túlsó végére ellensúlyt terveztek, a kábel a Föld forgásából származó centrifugális erőnek köszönhetően maradna kifeszítve. 1991-ben a japán Szumio Iidzsima, a NEC kutatója felfedezett egy csupán néhány atom átmérőjű szénmódosulatot, az úgynevezett nanocsövet, melynek szakítószilárdsága százszorosa, a súlya pedig csak egyötöde az acélénak - az űrlift tervezői szerint ez elvileg megfelelő anyag lenne a kábelhez. Az elképzelések szerint az űrliftet elsősorban műholdak pályára állítására lehet majd használni, de nagyobb távolságokra is ki lehetne vele lőni szállítmányokat, jóval olcsóbban, mint a jelenleg használatos rakétahordozókkal. A HighLift Systems becslése szerint az építkezés mintegy 15 évet vesz majd igénybe, így a lift a következő évtized végére akár munkába is állhatna. A szerkezet megépítése körülbelül 7-10 milliárd dollárba kerülne.
n Szintetikus gekkótalpszőr A tudományos világot már az ókor óta foglalkoztatja a kérdés, hogy miképpen tud a gekkó gyakorlatilag bármely, akár a legsimább felületre is felkapaszkodni. Egy két éve befejezett kutatás már megadta a választ a rejtélyre: a gekkók a talpukon lévő apró szőrök és az anyagi részecskék között fellépő gyenge molekuláris kölcsönhatás, az ún. van der Waals-erő segítségével tapadnak fel a plafonra. Ezeknek az állatoknak ugyanis több millió mikroszkopikus szőrszál található a talpukon, és mindegyik vége ezerfelé ágazik el; ezek a végződések már annyira aprók, hogy hagyományos mikroszkóppal nem is láthatók, megfigyelésükhöz elektronmikroszkóp kell. A szőrpamacsok és a felszín molekulái között gyenge vonzóerő lép fel, ezért a gekkó gyakorlatilag bármilyen felülethez képes odatapasztani lábát. Kellar Autumn biológus, a portlandi Lewis & Clark főiskola munkatársa a Berkeley, a Stanford és a Santa Barbara-i egyetem kutatóival közösen elkészítette a gekkó talpán található szőrök mesterséges utánzatát. A szintetikus gekkótalpszőr segítségével a jövőben például olyan robotokat lehetne készíteni, amelyek bármilyen felületen képesek közlekedni. De a felfedezésnek a mindennapi életben is lehet haszna, például olyan ragtapaszok állíthatók majd elő, amelyek erősen tapadnak, viszont nem ragadnak, amikor leveszik őket.
n Multik a Greenpeace mellett A Johannesburgban a fenntartható fejlődés kérdéseiről folyó nemzetközi csúcsértekezleten közös felhívást tett közzé több nagy nemzetközi monopólium és a Greenpeace környezetvédő egyesület küldötte a kiotói klímakonferencián megfogalmazottak törvényerőre emelése érdekében. "Figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatok nagyságát és az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátása csökkentésének elkerülhetetlen mivoltát, mi félretesszük a más kérdésekben fennálló nézetkülönbségeinket" - idézte a Greenpeace és a monopóliumok képviselői által ünnepélyes keretek között felolvasott felhívást az AFP. A felhívás aláírói a kormányok felelősségére hivatkozva követelik azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Föld éghajlatváltozása ellen érdemben fel lehessen lépni az ENSZ keretegyezménye és a Kiotóban a klímaváltozásról aláírt jegyzőkönyv alapján. A felhívást aláíró monopóliumok között olyan nemzetközi nagyvállalatok vannak, mint a BP, a ChevronTexaco, illetve a Conoco kőolajipari, a DuPont vegyipari és az Alcoa alumíniumipari óriásvállalat, a Honda és a DaimlerChrysler autógyár, a Michelin gumiabroncsgyár, továbbá távközlési, atomenergia-ipari és szállodaipari vállalatok.
n Képregényfejlesztés Ha az amerikai hadsereg futurisztikus fegyverei közül néhány úgy fest, mintha közvetlenül egy képregényből pattant volna elő, elképzelhető, hogy valóban ez a helyzet. A Montrealban élő Ray és Ben Lai grafikusok állítása szerint a Massachusetts Institute of Technology (MIT, www. mit.edu) az általuk rajzolt Radix képregényből az engedélyük nélkül használt fel egy képet és nyert el egy 50 millió dolláros katonai fejlesztési támogatást. A MIT fejlesztői szerint a különleges golyóálló viselet révén a katonák hat méter magasra ugorhatnak, parancsra csaknem láthatatlanná válhatnak, védelmet élveznének a kémiai és biológiai fegyverek ellen, és a sebeik gyorsan begyógyulnának. A vitatott kép a Radix című képregény decemberben megjelent első számából származik. Ebben Valerie Fiores, a képregény hősnője egy kéken izzó nagy kézifegyverrel, sportos fekete páncélzatban mutatkozik, nindzsaszerű csuklyával, térdig érő fémes csizmában. A MIT ügyvédje elismerte, hogy a hadseregnek benyújtott pályázatban felhasználták a képet.
n Okos ruha A Marks & Spencer áruházlánc a jövőben olyan mikrochipekkel szereli fel termékeit, amelyek jelzik, ha a vásárló nem összeillő ruhadarabokat választott ki magának. A chipek később is hasznosak: figyelmeztetik a vigyázatlan tulajdonost, ha mosáskor véletlenül nem a megfelelő programra állította mosógépét.
n Hordozható templom Nagy-Britannia legcselesebb feltalálója, Mike Gill felfújható templomot készített: isten maszek háza elfér egy furgonban, kibontva és felpumpálva azonban tizennégy méter magas. A feltaláló telefonos előrendelés alapján turnézik majd templomával ötszáztól kétezer fontig terjedő díjazás fejében.
n DNS-személyi Egy kínai egyetemen olyan személyi igazolványokat fejlesztettek ki, melyek a szokásos adatokon kívül tulajdonosuk genetikai kódját is tartalmazzák. A Kínában élő pandák egy lépéssel a lakosság előtt járnak, ők ugyanis már tavaly megkapták genetikai azonosítójukat.
n Hangyakarnevál Egymillióan látogattak el a múlt hét végén a londoni Notting Hillben idén 38. alkalommal megrendezett karneválra. A hatalmas tömeg évről évre gondot okoz a szervezőknek, így a hatóságok a legmegfelelőbb útvonal megtervezésével egy kutatócsoportot bíztak meg. ´k a hangyák mozgásának modellezésére használt komputerprogram segítségével választották ki az utat.
n Szuperszkenner Egy újonnan kifejlesztett berendezés képes akár több réteg ruhán keresztül azonosítani az emberi testen elrejtett, nem fémes tárgyakat. Mivel a rendszer képes a ruha alá látni, a polgárjogi szervezetek a magánszféra sérülésétől tartanak. A fejlesztő ezért olyan módosításon dolgozik, hogy az elrejtett tárgyak a kijelzőn egy nemi jegyeket nem tartalmazó emberi sziluetten jelenjenek meg.
