Dallas az új Reichstag – Ezt írta a Népszabadság

  • L.T
  • 2013. november 23.

Külpol

Ötven éve tart a találgatás és persze az összeesküvés-elméletek gyártása arról, hogy ki ölte meg Kennedyt. Ehhez képest különösen meglepő, hogy a Népszabadság már 1963. november 26-án kész tényként közölte, hol keressék a gyilkosokat.

Miután a dallasi rendőrség letartóztatta Lee Harvey Oswaldot, akit élő, egyenes adásban puffantott le a maffiához és a rendőrökhöz is közel álló Jack Ruby, nem lehetett kétséges a hazai pártlap szerkesztői számára, honnan fúj a szél: korábbi feltételezésüket, mely szerint a gyilkosokat a „szélsőjobboldali körökben” kell keresni, maximálisan igazolva látták. Persze nem kellett ehhez olyan nagy fantázia: a szovjet lapok – mindenekelőtt a Pravda – bőséges munícióval szolgáltak a spekulációk terén, sőt maga Kennedy is propagandaeszközzé vált: ádáz ellenségből a béke nagykövetévé, a feketék egyenjogúságának élharcosává. Ezért kellett meghalnia.

A Népszabadság mindezt tényként közli.

false

A Népszabadság 1963. november 26-i számából

 

Az Oswald elleni merénylet után immár a polgár lakosság többsége is kétségtelenül bizonyítottnak látja, hogy Kennedy elnök meggyilkolása a szélsőjobboldal műve volt” – írják, miután bőséggel idézték a Pravda washingtoni tudósítóját, akinek – legalábbis akkor úgy tűnt – két nap alatt sikerült megfejtenie a dallasi merénylet valódi okát.

Megállapítható, hogy teljes erővel kibontakozóban van egy előre kigondolt provokációs művelet, ami a német Reichstag 1933. évi felégetésére emlékeztet. A Reichstag felgyújtására azért volt szükségük a német fasisztáknak, hogy csapást mérjenek Németország haladó erőire.”

Ehhez képest szinte szelíd megnyilvánulás „A dallasi nyomozás krónikája” című írás (szerzője: Szabó László), ami Jack Ruby különös felbukkanását és Oswald elleni merényletét ismerteti. Az okfejtés sokáig tárgyilagosnak tűnik, a végkifejlet azonban már nem annyira: „a távolról sem teljes összefoglalás (…) csak sejteti, miféle módon hajtották végre a történelemnek ezt az otrombaságában is példátlan, de veszélyességében is kevéshez hasonlítható provokációját és hogyan próbálják elködösíteni azoknak a felelősségét, akik ezt a galád bűnt a béke és az emberiség biztonsága ellen kitervelték és elkövették.”

Természetesen ezzel cseng össze a Népszabadság moszkvai tudósítójának cikke is, ami „Átgondolt összeesküvés, amelynek szerzői az amerikai ultrák” címmel jelent meg, ám elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a „szovjet fővárosban megelégedéssel nyugtázzák, hogy a washingtoni hivatalos szervek elvetik a Kennedy meggyilkolásával kapcsolatos külföldi, kommunista összeesküvés meséjét”.

A londoni tudósító viszont sajnálkozásának ad hangot, hogy a brit sajtóban „csak a szovjet és más szocialista lapok tudósítóitól vett idézetek formájában jelent meg az az állítás, hogy provokációról van szó, és Texasban el akarják tüntetni a tényleges bűnösök nyomait”.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.