Dánia közel felét a szélenergia hajtja

  • BM
  • 2020. január 2.

Külpol

December elején a kormánypárt és a hét másik parlamenti párt nagyratörő klímacélokban állapodtak meg.

Dánia áramfelhasználásának közel a felét a szélenergia fedezte tavaly, ami rekordnak számít, és újabb lépés afelé, hogy az ország megvalósítsa nagyratörő klímacélját.

Az Energinet dán áramszolgáltató csütörtökön azt közölte, hogy a teljes dán áramfogyasztás 47 százalékát szélenergiából fedezték a 2018. évi 41 százalék után. A szélenergia felhasználásának előző rekordja 2017-ben volt 43 százalékkal.

December elején a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt nagyratörő klímacélokban állapodtak meg: az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.
Ezenkívül Dániának 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet.

A megalkotandó törvény minden jövőbeni kormányt kötelezni fog a megállapodás szerint. A parlament februárban szavaz róla. Betartását egy független intézmény, a Klímatanács fogja ellenőrizni, de a környezetvédelmi miniszter munkáját a parlament külön is évente felülvizsgálja majd.

MTI

Talán jobb abban reménykedni, hogy hazudnak nekünk

A fenntarthatóság megteremtése továbbra sem cél. „Tényleg megcsinálják!" - kacagtam fel kínomban, amikor először olvastam, hogy az állam nem kevés közpénzért megveszi a Mátrai Erőművet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kormány kársemlegesíti Mészárost, tehát lényegében saját magát. Korábban is lehetett pletykákat hallani erről, hiszen egy ilyen szén-dioxid-okádó monstrum működtetése nem illeszkedhet semmilyen klímastratégiába sem.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.