Talán jobb abban reménykedni, hogy hazudnak nekünk

Publicisztika

A fenntarthatóság megteremtése továbbra sem cél.

„Tényleg megcsinálják!” – kacagtam fel kínomban, amikor először olvastam, hogy az állam nem kevés közpénzért megveszi a Mátrai Erőművet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kormány kársemlegesíti Mészárost, tehát lényegében saját magát.

Korábban is lehetett pletykákat hallani erről, hiszen egy ilyen szén-dioxid-okádó monstrum működtetése nem illeszkedhet semmilyen klímastratégiába sem. Orbán belement abba, hogy az Európai Unió 2050-re karbonsemleges legyen – ez volt az a tervezet, amit pár hónapja megvétózott, a hírek szerint azért, hogy kedvezzen a szénfüggő lengyel barátainak –, így nem meglepő a bejelentés. Ahogy nem véletlen az sem, hogy az év legpimaszabb beruházásáról miért a karácsonyi szünidő kezdetét megelőző pillanatban tájékoztatták a népeket.

Rendkívül bosszantó, hogy az adófizetők pénzéből fizetik ki a főoligarchát, viszont furcsa módon van benne valami megnyugtató is:

engednek Brüsszel nyomásának.

Tudjuk, hogyan viszonyul a kabinet az éghajlat-változáshoz: nemrégiben eltitkoltak egy nemzeti konzultációt, az ügyvezető miniszter pedig lebetegezte Greta Thunberget. A hátuk közepére sem kívánják a klímaügyet, mert amíg az emberek ezzel a kérdéssel foglalkoznak, addig nem lehet a megfelelő hatásfokkal migránsozni.

Így hát rövid ideig okkal gondolhattam azt, hogy legalább jobb lesz a környezetünknek és az éghajlatunknak, még ha az erőmű bezárása nem is lenne fájdalommentes, hiszen 2100 embernek ad munkát – azt kétlem, hogy a kormány számára ez szempont.

Aztán elolvastam a beszámolókat: nem akarják leállítani, csak átalakítani. A korszerűsítés 200-300 milliárd forintot venne igénybe, amit uniós támogatásokból, többek között az Európai Unió modernizációs alapjából fedeznének.

Palkovics egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, ami „lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázzal” működne. A jövőben (2029! után) nem fűtenének a rendkívül környezetbarátságtalan lignittel, viszont kommunális szemetet égetnének, a visontai bánya területére pedig egy napelemparkot telepíthetnek.

Tehát szén helyett gáz és szemét, illetve napelem. Mindezt uniós pénzből – természetesen.

Biztató tervek. További kilenc évig fognak lignittel fűteni, és majd valamikortól szeméttel is. A gázerőmű fosszilis tüzelőanyaggal működik. A napelem az egyetlen olyan zöldbisznisz, amelyben a kormánybarát cápák meglátták a lehetőséget – erre a beruházásra is rátelepedhetnek. Tudjuk azt is, hogy milyen remek munkát végeznek Paks II. megépítésénél, így a megvalósítás tekintetében is bőven lehetnek aggályaink.

Ez az egész nagyon nem úgy hangzik, mintha a fenntarthatóságot akarnák megteremteni. Próbálják kihozni számukra a maximumot, de talán jobb abban reménykednünk, hogy hazudnak nekünk, és saját maguk kifizetésén túl nincs más tervük.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.