Talán jobb abban reménykedni, hogy hazudnak nekünk

Publicisztika

A fenntarthatóság megteremtése továbbra sem cél.

„Tényleg megcsinálják!” – kacagtam fel kínomban, amikor először olvastam, hogy az állam nem kevés közpénzért megveszi a Mátrai Erőművet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kormány kársemlegesíti Mészárost, tehát lényegében saját magát.

Korábban is lehetett pletykákat hallani erről, hiszen egy ilyen szén-dioxid-okádó monstrum működtetése nem illeszkedhet semmilyen klímastratégiába sem. Orbán belement abba, hogy az Európai Unió 2050-re karbonsemleges legyen – ez volt az a tervezet, amit pár hónapja megvétózott, a hírek szerint azért, hogy kedvezzen a szénfüggő lengyel barátainak –, így nem meglepő a bejelentés. Ahogy nem véletlen az sem, hogy az év legpimaszabb beruházásáról miért a karácsonyi szünidő kezdetét megelőző pillanatban tájékoztatták a népeket.

Rendkívül bosszantó, hogy az adófizetők pénzéből fizetik ki a főoligarchát, viszont furcsa módon van benne valami megnyugtató is:

engednek Brüsszel nyomásának.

Tudjuk, hogyan viszonyul a kabinet az éghajlat-változáshoz: nemrégiben eltitkoltak egy nemzeti konzultációt, az ügyvezető miniszter pedig lebetegezte Greta Thunberget. A hátuk közepére sem kívánják a klímaügyet, mert amíg az emberek ezzel a kérdéssel foglalkoznak, addig nem lehet a megfelelő hatásfokkal migránsozni.

Így hát rövid ideig okkal gondolhattam azt, hogy legalább jobb lesz a környezetünknek és az éghajlatunknak, még ha az erőmű bezárása nem is lenne fájdalommentes, hiszen 2100 embernek ad munkát – azt kétlem, hogy a kormány számára ez szempont.

Aztán elolvastam a beszámolókat: nem akarják leállítani, csak átalakítani. A korszerűsítés 200-300 milliárd forintot venne igénybe, amit uniós támogatásokból, többek között az Európai Unió modernizációs alapjából fedeznének.

Palkovics egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, ami „lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázzal” működne. A jövőben (2029! után) nem fűtenének a rendkívül környezetbarátságtalan lignittel, viszont kommunális szemetet égetnének, a visontai bánya területére pedig egy napelemparkot telepíthetnek.

Tehát szén helyett gáz és szemét, illetve napelem. Mindezt uniós pénzből – természetesen.

Biztató tervek. További kilenc évig fognak lignittel fűteni, és majd valamikortól szeméttel is. A gázerőmű fosszilis tüzelőanyaggal működik. A napelem az egyetlen olyan zöldbisznisz, amelyben a kormánybarát cápák meglátták a lehetőséget – erre a beruházásra is rátelepedhetnek. Tudjuk azt is, hogy milyen remek munkát végeznek Paks II. megépítésénél, így a megvalósítás tekintetében is bőven lehetnek aggályaink.

Ez az egész nagyon nem úgy hangzik, mintha a fenntarthatóságot akarnák megteremteni. Próbálják kihozni számukra a maximumot, de talán jobb abban reménykednünk, hogy hazudnak nekünk, és saját maguk kifizetésén túl nincs más tervük.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”